Az eredmények, melyeket több tízezer európai származású ember genetikai profiljának tanulmányozásával kaptak, azt az elméletet támasztják alá, hogy a "napfényvitaminnak" közel lehet az idegrendszer gyógyíthatatlan megbetegedéséhez, a szklerózis multiplexhez – tudósított a BBC hírportálja. A kutatók szerint valószínűleg környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak a kór kialakulásában.
A D-vitamin akkor képződik, ha a bőrt napsugárzás éri, ám egy része a táplálékból – többek között olajos halból, tojásból – származik. Világszerte több kutatás megerősítette, hogy minél kevesebb a napsütés egy országban, annál gyakoribb a szklerózis multiplex. Nem világos azonban, hogy a két jelenség között van-e okozati kapcsolat, mert más tényezőknek is lehet ebben szerepük.
A kanadai McGill Egyetem kutatói ezt az összefüggést kutatták, amikor megvizsgálták olyan európai származású emberek génkészletét, akik genetikailag hajlamosak arra, hogy vérükben alacsony legyen a D-vitamin szintje, valamint olyanokét, akiknél nincs ilyen gén. Azt keresték, melyik csoportban valószínűbb a szklerózis multiplex előfordulása.
A kutatócsoport PLoS Medicine című szaklapban közölt eredményei alapján szignifikánsan több volt a szklerózisos a genetikai hajlam miatt alacsonyabb D-vitamin-szinttel élőknél, mint azoknál, akik más génekkel rendelkeztek.
