Közép-Ázsiából, talán a mai Nepál és Mongólia területéről származhatnak a kutyák az egyik legátfogóbb, DNS-elemzéseken alapuló friss kutatás szerint.

Korábbi tanulmányok arra olyan eredményekre jutottak, hogy az első, farkasból fokozatosan megszelídített állatok Dél-Kínában, a Közel-Keleten, Szibériában vagy Európában bukkantak fel legalább 15 ezer évvel ezelőtt.

Az új kutatás során Adam Boyko, a Cornell Egyetem tudósa és munkatársai több mint 4600 fajtiszta és 549 kóbor kutya DNS-ét elemezték, az állatok 38 afrikai, amerikai, ázsiai, európai, indiai, közel-keleti országot, valamint Ausztráliától északra és keletre lévő szigetet képviseltek.

Skoda

A kóbor kutyák a "falu kutyái", vagyis az utcákon vagy mezőkön szabadon kóborló állatok voltak. Ez a kutyák legritkábban vizsgált csoportja, holott a modern ebek sokféleségének alakulásában fontos szerepet játszottak.

Nincs rá bizonyíték, hogy egyszerre több helyen háziasították volna a kutyát

A kutya háziasítása olyan folyamat, ami a világ különböző tájain, egymástól függetlenül is lejátszódhatott volna. A mai ebek genetikai anyagának vizsgálata azonban nem támasztja alá ezt az elméletet. "Megvizsgáltuk, van-e bizonyítéka, hogy több helyen is szelídítettek kutyát, ám miként minden kutatócsoport, mely erre a kérdésre keresett választ, mi sem találtunk ilyet" – mutatott rá Boyko.

A kutatók az állatok kromoszómáiban egymáshoz közel elhelyezkedő géneket tanulmányoztak. Ezeknek az egymáshoz szorosan kapcsolódó genetikai markereknek, vagyis jelzőanyagoknak a követésével jutottak a kutatók arra, hogy a háziasítás Közép-Ázsiához köthető – tudósított a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányról.

Ugyanakkor Adam Boyko is kifejtette, tisztában van azzal, hogy kutatásuk nem zárja le a tudósok közt régóta tartó vitát.

Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tudósa, aki 2013-ban a kutyák európai eredetét alátámasztó tanulmányt végzett, megkérdőjelezte Boyko módszerét, amelyben modern kori genetikai anyagot használt a távoli múlt feltérképezésére. Boyko szerint a további kutatások egyik iránya a régészeti lelőhelyeken talált kutyamaradványok ősi DNS-ének vizsgálata lehet.

Greger Larson, az Oxford Egyetem szakértője szerint a tanulmány nagy előrelépés, de ő is úgy véli, nem a modern DNS jelent választ a kérdésre. "Mindenki, aki előnyben részesít egy régiót, találhat már legalább egy tanulmányt, ami alátámasztja az elméletét" – írja Larson.