Megtalálták a rák Achilles-sarkát

Az immunrendszer a maga korlátai között eddig is képes volt a rákos sejtek felismerésére és elpusztítására, a problémát az okozza, hogy egyes ráktípusokkal szemben, illetve a sejtek túlburjánzásának egy szintje után nem tud hatékonyan fellépni. A szervezet számára nehézkes, hogy a saját DNS-ét hordozó beteg sejteket kiszűrje. A Londoni Egyetem kutatói szerint képesek lehetnek megjelölni a szervezet számára a rákos sejteket, így a szervezet időben, valamint hatékonyabban léphet fel ellene – írja a BBC.

A kemoterápiás kezelés egyik célja, hogy meggátolj a rákos sejtek osztódását, a probléma viszont az, hogy ez az egészséges sejteket is érinti, emiatt számos mellékhatással és rossz közérzettel jár. A sugárkezelés is hasonló, bár sokkal koncentráltabban pusztítja a rákos sejteket, de a környező sejtek is károsodnak.

wellcome.ac.uk

Az új eljárást a Science tudományos folyóiratban publikálták, melyet eddig nem próbáltak ki páciensen, illetve egyelőre rendkívül drágának bizonyul. Egyes szakértők szerint az eljárásnak valóban van értelme, azonban a megvalósítása bonyolult lehet. Az Egyesült Királyság Rákkutatási Központjának munkatársai szerint két éven belül megindulhat az eljárás pácienseken való tesztelése.

A kezelés részeként elemzik a páciens DNS-t, így személyre szabottan tudják az eljárást alkalmazni. A cél, hogy a betegek immunrendszerét "tréningeljék" a beteg sejtek ellen. Minden rákos megbetegedés egy "törzsmutációval" kezdődik, az első hibás sejtből növekszik tovább egyfajta "faként" viselkedve, végül kiterjed minden irányba, később áttétek is képződnek. Az eljárás során képesek lennének azonosítani a "törzsmutációt", így az abból fejlődött további rákos sejteket is azonosítani lehet az örökölt egyedi jellege alapján. Az örökítést a rákos sejtben megtalálható antigénnek tulajdonítható, ami a sejtek felszínén megjelenve "fertőz".

A kezelésnek két lehetséges módja van. Az egyik, hogy személyre szabott rákvakcinákat készítenek, melyek arra képzik az immunrendszert, hogy észre vegyék a betegséget és reagáljon rá. Másodsorban "kihalásznák" a páciensekből azokat az antitesteket, melyek már képesek a rák elpusztítására, azokat laboratóriumi körülmények között felszaporítanák, majd visszajuttatnák a betegekbe, hogy ott végezzen a rákkal.

Marco Gerlinger kutató szerint több szempontból is működőképes lehet a törzsmutációk megcélzása, azonban a kutatás ilyen korai szakaszában még nem teljesen biztos a kivitelezhetőségében. Problémaként veti fel a "mozgó rákot", például azokat, melyek áttétet képeznek a szervezetben. Az áttétek kialakulása során a kezdeti antigén átalakulhat, így nem ismerik fel az immunsejtek, valamint előfordulhat, hogy a szervezet összezavarodik, így más, nem beteg sejteket is megtámadhat.

Összességében azonban a kutatók bizakodóak, hogy ki tudják oldani az "immunrendszer fékeit".