Az első ujjlenyomat-olvasóval szerelt okostelefont, még 2011-ben a Motorola dobta piacra, ám az Atrix 4G modelljükbe szerelt biztonságtechnikai megoldás akkor még nem túl sokakat érdekelt. Aztán jött 2013 ősze, és az iPhone 5s, melynek egyik kiemelt újdonsága volt a Touch ID névre hallgató megoldás. Ezután nem volt megállás, az Apple példáját követve minden valamirevaló gyártó bevezette készülékeiben az ujjlenyomat-leolvasót, ami mostanra már nem csak a csúcsmobilokban, hanem a középkategória olcsóbb modelljeiben is előfordul.

Biztonsági személyzet

Bár a technológia – természetesen – nem kijátszhatatlan, a korábbi, PIN-kódos védelemnél jóval nagyobb biztonságot garantál: mind a lezárt képernyő felnyitásánál, mind a mobilos fizetésnél és netbankolásnál. Egyik könnyen belátható előnye, hogy nem belátható: egy tömött buszon is nyugodtan használhatjuk, hiszen hiába nézik a mellettünk ülők/állók, hogy mit csinálunk, a bepötyögött kóddal vagy berajzolt mintával ellentétben itt egyszerűen nincs mit lelesniük. Ha okos a készülékgyártó, akkor szintén nem lehet a telefon adatforgalmát lehallgatva “elkapni” az ujjlenyomat-információt, az ugyanis nem utazik, az azonosítás magán a készüléken történik meg.

Fizetési könnyítés

Az ujjlenyomat használata emellett kényelmesebb is: nem feltétlen kell megjegyezni a kódot, így elfelejteni sem lehet azt. Ráadásul a technológia ma már tart ott, hogy az azonosítás tényleg egy pillanat alatt megtörténik – érzésünk szerint a Huawei és az Apple megoldásai a legsebesebbek –, egy gyors érintés hamarabb megvan, mint egy kód bepötyögése.

Apple

A biometrikus azonosítás terjedése – 2019-re várhatóan már az eladott okostelefonok fele fel lesz szerelve ilyesmivel – lendített nagyon a mobillal összekapcsolt netbankos/fizetési megoldások felfutásán is. Az ujjlenyomatos azonosítás biztos védelmi vonalat jelenthet például a PayPass-jellegű egyérintős fizetésnél: az NFC-s telefon terminálhoz érintése után/közben az ujjunkat a leolvasón tartva rögtön azonosíthatjuk magunkat – ismétcsak annak veszélye nélkül, hogy bárki ellesi a PIN-kódunkat.

Sms-ek helyett

Legalább ennyire kényelmes, ha nem még kényelmesebb az a fajta netbankos megoldás, amit itthon elsőként a K&H vezetett be. Míg korábban viszonylag nehézkes folyamatot jelentett az sms-ben érkező egyszer használatos kódok bepötyögése – ráadásul a belépéshez és az egyes tranzakciók végrehajtásához külön-külön jelszavak érkeztek – az új megoldás ezt teljesen feleslegessé teszi. A számítógépes e-banki belépéshez az e-bank képernyőjén megjelenő színes kódot, műveletek aláírásához pedig egy QR kódot kell beolvasni okostelefonnal, majd azt követően egyszerűen csak hozzá kell érni az ujjlenyomat-leolvasóhoz, és már be is léptünk. Szintén jelszó nélkül, egyetlen érintéssel lehet aláírni a mobilbankban végzett műveleteket. Így hiába is figyeli valamilyen kártékony program a billentyűleütéseket, nem tudja megszerezni a felhasználó általános és egyszer használatos jelszavát sem – sem a gépről, sem a telefonról.

Az ujjlenyomat-olvasók mellett elterjedhet az íriszszkenneres azonosítás is – a szakértők szerint ez még biztonságosabb, viszont terjedését gátolhatja, hogy kényelmetlenebb az ujjlenyomatos megoldásnál. Ez utóbbi viszont nem is csak telefonokban érdekes: dolgoznak már azon a bankkártya-technológián, amely magára a plasztiklapra helyez egy ujjlenyomat-olvasót, így a kártya használatához sem lesz szükség PIN-kódra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.