Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mikor léphetünk már végre egy új bolygó felszínére. Az 1969-es Holdra szálláskor a legtöbben úgy vélték, néhány éven belül a Mars lehet a következő ember által “elfoglalt” égitest, erre a történelmi lépésre azonban még várnunk kell. Pedig a Marson való letáborozás mellett nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak.
Az elmúlt év(tized)ekben számtalan missziót indítottak útnak, amiknek köszönhetően egyre jobb és jobb felvételek és pontosabb adatok érkeztek a vörös bolygóról. Ezek azonban nemhogy kielégítő válaszokat adtak volna, de még kíváncsibbá tették az embert. Éppen ezért az egyik legizgalmasabb kérdés az, vajon mikor léphet már az első ember a Mars felszínére és mi történik, ha odaértünk? Ezekre próbál választ adni a National Geographic Channel doku-drámája, a Mars – Utunk a vörös bolygóra.
“Őszintén szólva az lenne az igazi meglepetés, ha 2030-ban még mindig nem élnének emberek a Mars felszínén” – válaszolta kérdésünkre a londoni sajtóvetítés után a többszörös díjnyertes újságíró Stephen Petranek, aki HVG Könyvek gondozásában magyarul is megjelent, Életünk a Marson című könyvének köszönhetően a sorozat egyik szellemi atyjává vált. A szakújságíró szerint a felfedezés iránti vágy a génjeinkbe van kódolva, az emberiség mozgatórugója ugyanis évezredeken keresztül az volt, hogy a horizont mögé jutva új világot fedezzünk fel magunknak.
“A Mars jelenleg az egyetlen olyan bolygó, amire képesek lehetünk eljutni, de igen, a későbbiekben más bolygókat is ugyanígy hódíthatunk majd meg. Hosszú távon ez jelentheti az emberi faj fennmaradásának kulcsát is” – tette hozzá Petranek. És ezt gondolja egyébként a világ legokosabb embereként számon tartott Stephen Hawking is.
Azért élethű, mert létezik
A készítők szerint a két idősíkon – napjainkban és 2033-ban – játszódó sorozat nem a tavaly mozikba került Mars mentőakcióval akar versenyezni, sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, a Mars-utazás résztvevőinek milyen veszélyekkel kell szembenézniük. Pont ezek miatt az utazást önként, elhivatottságból kell vállalniuk.
Amellett, hogy a jelenlegi rakétákkal hat-kilenc hónapig tartó utazás komoly fizikai megterhelést jelent az asztronauták számára, már a landolás is komoly kockázatokat hordozhat magában. Márpedig a Földtől 80 millió kilométeres távolságban az űrhajósok teljesen magukra lesznek utalva.
National Geographic Channel
“Tudományos munkatársként együtt dolgoztam a stábbal a produkción, és azt kell mondanom, a képernyőn is látható eszközök a valóságban is léteznek. A sorozatban fellépő problémákat mind a valós helyzetekből vettük át, illetve azokat mutattuk be, ami a kutatók szerint is könnyen megtörténhetnek” – árulta el a hvg.hu-nak Dr. Robert D. Braun, a NASA korábbi vezető technológusa.
National Geographic Channel
Braun szerint azokat a létfontosságú ellátó rendszereket és űrruhákat, amiket a sorozatban is láthatunk majd, napjainkban fejlesztik és tesztelik a szakemberek. Ezek az eredmények pedig azt is meghatározhatják, mi történhet egy valódi Mars-misszió során.
Kudarc vár a siker előtt
Stephen Petranek szerint az űrkutatásban jelenleg olyan verseny folyik, amilyet eddig még sosem tapasztalhattunk. Míg korábban a nemzetek űrügynökségei voltak azok, akik állami pénzen hajtották végre a fejlesztéseket és értek el eredményeket, mára a magánszektor is megjelent a palettán, és rendkívül komoly eredményeket tudnak felmutatni. A Space X – melynek tulajdonosa Elon Musk maga is megszólal a sorozatban – által fejlesztett Falcon-9 hordozórakéta korábban már bizonyította, képes a függőleges leszállásra, ami komoly fegyvertény lehet a Mars-expedíciók során.
"Az űrhajósok is ilyen űrhajóval szállhatnak majd le a Mars felszínén, illetve ezzel küldhetjük a bolygóra azokat a robotokat és eszközöket, amik képesek lesznek előre megépíteni a marsi emberek életterét” – árulta el Petranek. A szakember szerint ugyanis a kolóniák már készen várják az űrhajósokat, akiknek “csak be kell költözniük”. Petranek ugyanakkor úgy látja, a felszereléssel előre küldött rakéta szinte biztosan megsemmisül majd. Mindez azonban nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a későbbi landolást az asztronauták egyáltalán képesek legyenek túlélni.
A Mars – Utunk a vörös bolygóra című dokumentumfilmet vasárnap este 21 órakor mutatja be a National Geographic Channel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
