Miért van ma ez a barna logó a Google-keresőben? És ki ez a járkáló alak benne?

Valami egészen fontos dolog történt 340 évvel ezelőtt december 7-én, melynek hosszabb távú következménye például az űrutazási lehetőségünk is: a fénysebesség meghatározása.

  • hvg.hu hvg.hu
Miért van ma ez a barna logó a Google-keresőben? És ki ez a járkáló alak benne?

Éppen 340 ezelőtt történt, hogy egy dán fizikus a világon elsőként mérte meg a fénysebességet – igaz, még csak közvetetten. Ole Rømer a Jupiter egyik holdját, az Iót figyelte távcsővel, és megfigyelései közben azt vette észre, hogy eltérések tapasztalhatók a hold keringési periódusában. Ennek alapján történt a fénysebesség meghatározása: megfigyelései alapján számolva 227 000 km/s értékben állapította meg a fény sebességét.

Később jelentősen pontosították Ole Rømer mérését, a tudomány mai állása szerint a fény valódi sebessége közel 300 000 km/s, egészen konkrétan 299 792 458 m/s. A korai mérési módszer miatti tévedésével együtt Rømer kalkulációja az első valamirevaló mérés, ezért emlékezik rá a mai napon keresője főoldalán a Google.

További érdekes Google-logókat talál, ha ide kattint. Ha máskor is tudni szeretne róla, hogy miért különleges az aznapi logó, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.

2025 30. lapszám