Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Érdekes eredményre jutott egy amerikai kutatás: annak ellenére, hogy a mindennapokban milyen gyakran találkozunk csomókkal, talán több gondot okoznak nekünk, mint gondolnánk. Az emberek döntő többsége ugyanis nem tudja helyesen megítélni, hogy egy csomó erős vagy gyenge.
Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
A Birminghami Egyetem tudósainak most először sikerült modellezniük, miként néz ki a fényt alkotó részecske. Eredetileg nem ez volt a céljuk, így dupla sikernek örülhettek.
Amerikai kutatók szerint sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, aminek köszönhetően a szuperkondenzátorokat gyorsabban lehet feltölteni és az energiát leadni is.
Amon Yariv amerikai fizikus hetven éven át tanulmányozta a hullámok tulajdonságait, így rögtön felismerte, hogy egy újfajta jelenségbe botlott a fürdőszobájában.
Kínai kutatóknak sikerült szimulálni John Hubbard brit fizikus 1963-as modelljét, ami az elektronok mozgását írta le. Az eredmény több szempontból is áttörést jelenthet.
Wigner Jenő fizikai Nobel-díjat kapott az elektronok viselkedéséről felállított elméletéért. Évtizedekkel később fényképes bizonyíték is rendelkezésre áll.
Külső energiaforrás nélkül képes a lebegésre japán tudósok új fejlesztése. Az eredmény megnyithatja a kaput a gravitációmentes technológiák előtt.
Kínai kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, aminek köszönhetően az eddigieknél jóval tovább bírja a különféle vágások esetén hasznos plazmafáklya. Az ipari szereplők már dörzsölhetik a tenyerüket az újdonság láttán.
Soha nem sikerült még olyan kevés atomból olyan szoros molekuláris csomót készíteni, mint amit most Kanadában. A láncban van hat aranyatom is.
A CyberRunner nevű mesterséges intelligenciát svájci mérnökök fejlesztették ki. Működésének pontossága a betanítás folyamán exponenciálisan növekedett, végül pedig legyőzhetetlenné vált egy olyan játékban, amelyhez nem elég annyi, mint a sakkban – érteni kell a fizika törvényeit is.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.
A svájci Nagy Hadronütköztetőnél 54 milliószor kisebb az az eszköz, amit német kutatók fejlesztettek ki. Persze nem is olyan erős, de ez nem is baj: gyógyításra éppen így lehet alkalmas.
Finn vegyészeknek sikerült egy olyan bevonatot készíteniük, amely minden eddiginél csúszósabbá teszi azokat a felületeket, melyeknél ez kifejezetten hasznos.
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
Pedig a világhírű magyar tudós is arra figyelmeztet, hogy senki nem fog a nyomdokaiba lépni, ha Magyarországon nincs, aki tanítsa a jövő generációt.
Melvin Vopson szerint a fizikának van olyan törvénye, ami alapján valószínűsíthető, hogy az életünk a Matrixban zajlik.