A 20. század közepe óta keresnek a fizikusok egy elméleti anyagot, az ideális üveget. Ilyet ugyan még sosem figyeltek meg a természetben, azonban amerikai kutatók számítógépes modellezéssel bizonyították, milyen is lehet az az anyag, amelyben a molekulák ugyan rendezetlenül, de a lehető legszorosabban helyezkednek el.
Erle Ellis, a Marylandi Egyetem kutatója szerint az emberi társadalmak a megjelenésük óta alakítják a bolygót, és ez lehet a kulcsa az emiatt kialakult problémák orvoslásának is.
Japán kutatók nem a fizika, hanem a biológia oldaláról közelítették meg a macskák talpraesésének kérdését, és úgy tűnik, sikerült választ találniuk a több mint 100 évvel ezelőtt felvetett kérdésre.
Százhetvenöt éve, 1851. március 9-én halt meg a mágnesség és elektromosság kapcsolatának felfedezője, Hans Christian Ørsted dán fizikus.
A hagyományos kvantumszámítógépek hatalmas, bonyolult és rendkívül drága infrastruktúrát igényelnek: működésükhöz ultranagy vákuumra vagy extrém, a nulla fok közelében lévő hőmérsékletre van szükség. Egy nagy európai kutatási együttműködésben azonban olyan új irány körvonalazódik, amely lehetővé teheti kompakt, hordozható, akár szobahőmérsékleten is működő kvantumprocesszorok kifejlesztését.
Mintegy 1 milliárd dollár magánadomány érkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, amely segíthet abban, hogy a fizikakutatás központja továbbra is Európa maradjon.
Az amerikai Rice Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport bukkant az anyag olyan tulajdonságára, ami a jövőben a kvantumszámítógépek fejlődését is segítheti.
Százhuszonöt éve ezen a napon, 1900. december 14-én ismertette Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt a modern fizika egyik alapját jelentő kvantumelméletet, amelyért 1918-ban megkapta a Nobel-díjat. A felismerés felforgatta, azóta is felforgatja a világ megannyi területét.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez. Az eredményekhez az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak.
Német kutatók számítógépes szimulációval cáfolták meg William Thomson elméletét arról, hogy miért is csúszik a jég, ha az ember rálép.
Koreai kutatók a világ legerősebb röntgenlézerével olyan nyomás alá helyezték a vizet, hogy az egy új halmazállapot felfedezéséhez vezetett.
Minden eddiginél tisztább gravitációs hullámot észleltek a tudósok még 2025 elején, amely Stephen Hawking elméletének helyességét is visszaigazolta.
Az amerikai Colorado Boulder Egyetem fizikusai folyadékkristály, üveglapok, festék és fény segítségével hoztak létre időkristályt, mindezt úgy, hogy akár szabad szemmel is látni lehet.
Tökéletesen szilárd maradt az arany, miután az olvadáspontjának tizennégyszeresére hevítették.
Svájci kutatók hét éven át keresték a választ arra, miért lehet egyes sörök habja tartósabb, mint másoké. A válasznak a sörgyártáson túl is komoly haszna lehet.
Az El Capitan az elődjéhez képest 20-szor gyorsabb, és jóval aprólékosabb részleteket is meg tud jeleníteni. Mindez komoly segítség lehet a fizika elemzésében.
Kínai kutatók a Nobel-díjas fizikus Erwin Schrödinger világhírű gondolatkísérletét mutatták be a macskáról, ami vagy él, vagy meghalt.
A világegyetem megértését a fekete lyukak akadályozzák: olyan extrém objektumokról van szó, hogy az univerzumot leíró kvantummechanika és általános relativitáselmélet is összeomlik miatta. A megoldást az információs paradoxon feloldása jelentheti.
Svájci és osztrák kutatók a szuperhűtött közeg helyett szobahőmérsékleten tudták megvizsgálni a kvantumállapotot, amire korábban még nem volt példa.
Japán kutatóknak sikerült először bebizonyítaniuk, hogy a mágneses tér megváltoztatásával szabályozni lehet a hűtést és a fűtést.
