„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Az, hogy az okosórája forgalmazásába mindössze másfél éve, egyetlen főmodell néhány variánsával belevágó Apple-t már a Rolexszel és a Fossillal közösen emlegetik a legnagyobb forgalmú óragyártók között, jól jelzi: a viselhető technológia óriási üzletté vált. Az órák és a különféle aktivitásmérők együttes piaca a CSS Insight elemzőcég becslése szerint 2020-ra már 34 milliárd dolláros lehet. Az ebben rejlő lehetőség az egészségbiztosítóknak is feltűnt. Ezen a téren ugyanis könnyen win-win szituáció alakulhat ki: számukra kevesebb kockázatot jelentenek a biztosítások, ha tudják, hogy az ügyfeleik mennyit mozognak, a kuncsaftoknak pedig nemcsak hosszabb távon, hanem szinte azonnal és szó szerint is kifizetődő lehet az egészségesebb életvitel.
Az okosórákkal is összekapcsolható fitneszalkalmazások egyik sajátja, hogy nem csupán mérik a teljesítményt, rendszeresen motiválják is a mozgásra felhasználójukat. Ezt az ösztönzést fejelhetik meg a biztosítók a szenzorokkal kimutatott mozgás jutalmazásával. Egyénre szabott szerződésekben rögzítik, hogy csökkentik a biztosítás díját, ha az ügyfél megfelelő egészségügyi értékeket (például pulzusszám, lépésszám, elégetett kalória) ér el. Erre a munkáltatók is felfigyeltek, hiszen egy egészségesebben élő, kisebb eséllyel és ritkábban megbetegedő munkavállaló számukra is előnyösebb.
Fitbit
A BP America például 16 ezer Fitbit karkötőt osztott ki házon belül, lépésszámlálással versenyeztetve munkatársait. A szintén amerikai UnitedHealthcare biztosító pedig a technológiában érdekelt Qualcommal közösen olyan platformot dolgozott ki, melyben az okosórákkal mért értékek javításával, majd szinten tartásával akár napi 4 dollárt is gyűjthetnek a munkavállalók. 10–15 százalékos biztosítási kedvezményekért pedig többek között Ausztráliában (MLC) és Dél-Afrikában (Discovery Health) is megéri izzadni. De közelebbi példa is van: a Generali okoseszközös biztosítása, a Vitality idén nyáron debütált egyéni ügyfeleknek Németországban, és a kedvező fogadtatás után januárban Franciaországban is bevezetik, itt már cégeknek kínálva.
A hazai biztosítási piacon is alakul már hasonló. Az egészségbiztosítással kiemelten foglalkozó cégek közül a MediHelpnél és a MetLife-nál is tervezik a viselhető technológiával kigyűjthető adatok pénzre váltását. Ahogy megkeresésünkre fogalmaztak: nekik sem mindegy, hogy milyen drága beavatkozást kell állniuk egy-egy ügyfélnél. A kockázatot jelenleg a legtöbb hazai biztosító egy, a szerződéskötéskor, önbevallás alapján kitöltött kérdőívvel méri fel. Ennél sokkal pontosabb és aktuálisabb adatokat mutathat egy karra csatolt okosóra. Egyrészt nem becsül, hanem mér, másrészt ezt nemcsak a szerződéskötés napján teszi meg, hanem a biztosított időszak alatt folyamatosan. A felhasználó okostelefonjával kapcsolatban lévő, így annak GPS-ét is használó eszközzel viszonylag jól kiszűrhető az esetleges csalás. Persze nem lehetetlen átverni a rendszert, de a várható előny mértékét nézve aligha éri meg a túlzott erőfeszítés és a kockázat.
AFP / Philippe Lopez
A mérés pontosságát illetően azonban aggályok is vannak. Bár az amerikai BP-s példában kommersz egységet használnak, a MediHelpnél úgy gondolják, hogy a jelenleg általános célú használatra kapható aktivitásmérők nem elég precízek. Ezért a biztosítók igényei szerint saját terméket fejlesztenek – céljuk, hogy az eszköz orvosi minősítést kapjon. A román hátterű cég már 2017 első negyedévétől szeretné biztosításokhoz adni saját, magyar fejlesztésű eszközeit, éspedig nem csak itthon: Ausztriában, Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában is.
A MetLife-nál már tesztelik az eszközöket, próbaként adtak is már néhány biztosított ügyfélnek okosórát. Ugyanakkor azt mondják, hogy a magyarországi bevezetés szinte biztosan nem lesz zökkenőmentes: a jelenlegi magyar egészségügyi ellátórendszer sem jogilag, sem technológiailag nem áll készen az egyéni adatok feldolgozására és megosztására, így azokat jelenleg nem tudják a kockázatelemzési rendszerekhez kapcsolni.
A munkáltató és a munkavállaló viszonyában egyébként már most sem lehetetleníti a jog a hasonló szerződéseket. Ormós Zoltán adatvédelmi szakértő szerint ehhez csupán az szükséges, hogy részletes tájékoztatás után a magánszemély írásban járuljon hozzá adatai kezeléséhez, és hogy az adatkezeléssel kapcsolatos szerződés bármikor visszavonható legyen.
