Az elmúlt években a biztosítási szektort különadókkal terhelték, majd önkéntes árkorlátozást vállaltak, miközben a politika egyre aktívabban alakítja a pénzügyi piacok működését. Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke és az NN Biztosító vezérigazgatója szerint a magyar biztosítási piac ma is stabil, de az elmúlt időszak „erején felüli” hozzájárulást várt el a szereplőktől.
Közös közbeszerzési eljárásban jelentek meg egy sor másik vállalkozással. Az összefogásban benne van egyebek mellett a Belügyminisztérium két cége, egy egyetem, egy sportszövetség és egy közlekedési cég is.
Fáradtság, gyakori fejfájás, sajgó térd – ezernyi apró jel árulkodhat arról, ha valami nincs rendben szervezetünkben. Mégis, sokszor már csak akkor teszünk valamit egészségünk megőrzése érdekében, amikor egy komolyabb probléma jelentkezik. Pedig a legtöbb betegség kialakulása kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, sőt, ma már a munkáltatók is egyre tudatosabban lépnek fel dolgozóik fizikai és mentális jóllétének megóvásáért.
A magánegészségügy mérete tavaly már az ezer milliárd forintot közelíthette. A szektornak ennek ellenére nem volt jó éve, az infláció tépázta lakosság halogatja a nagyobb beavatkozásokat. A roskadozó állami rendszer továbbra sem igyekszik stratégiai szinten bevonni a magánszolgáltatókat, legalábbis a laborok államosításának lebegtetésén túl.
„Ahol már végrehajtották, ott visszacsinálják” – üzent a nemzetgazdasági miniszter a biztosítóknak.
Módszerük a legszegényebb réteg kárára takarítana meg pénzt a magánbiztosítónak.
A férfit változatlanul keresik a hatóságok.
A UnitedHealthcare sokak szerint különösen rosszul bánik az ügyfelekkel, a most a nyílt utcán agyonlőtt Brian Thompson vezérigazgatóban pedig a világ legdrágább és legigazságtalanabb egészségügyi rendszerének megtestesülését láthatták.
Mi a különbség az egészségbiztosítás és az egészségpénztár között? Hogyan segít nekem bármelyik, ha sürgős műtétre van szükségem? Hogyan érdemes félretenni az egészségünkre? Ezekről beszélgettünk pénzügyi podcastunk legfrissebb adásában.
A magánellátások díjai átlagosan 30 százalékkal emelkedtek tavaly, amit egyre kevesebben tudnak zsebből fizetni.
Nevek és társadalombiztosítási számok is voltak a kiszivárgó adatok között egy francia munkanélküliségi ügynökségnél.
A túlhatalmú irányító szervezetek lassítják Ausztriában az egészségügy reformját, de csak a felszínen hasonlóak a gyógyítás problémái, mint Magyarországon.
Szürkezóna helyett fekete-fehér, tiszta viszonyokat, a köz- és a magánellátás teljes szétválasztását akarja az állam az egészségügyben, ezért államosítja a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését – mondta a hvg.hu-nak Takács Péter államtitkár. Az érintett cégek, az orvosi kamara és az egészségügyi szakértők viszont közben attól tartanak, rosszabbul fog működni a rendszer, ha az állam erővel átveszi.
A szívroham – más néven a szívinfarktus vagy heveny szívizomelhalás – világszerte a legismertebb halálozási okok közé tartozik, ám a túlélési esélyek jelentősen javulnak, ha az érintett időben és hatékonyan kap elsősegélyt. Igen ám, de amennyiben nyilvános helyen történik meg a baj, a férfiak és a nők bizony nem azonos esélyekkel indulnak. A szívinfarktus esetében természetesen a megelőzés a legfontosabb, ám ha már megtörtént a baj, akkor a megfelelő orvosi ellátás, valamint az elkerülhetetlenül bekövetkező jövedelemkiesés kompenzálása jelenti a legnagyobb kihívást a Bankmonitor biztosítási szakértői szerint.
Mennyire vagyunk tudatosak mi, magyarok az öngondoskodás terén? Milyen mértékben változtatott a covid az egészséggel kapcsolatos gondolkodásunkon? Vajon a jövőben nagyobb szerepet fog kapni Magyarországon az egészségbiztosítás? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Generali személybiztosítási üzletágának vezetőjével, Schaub Erikával.
A legtöbb magyar továbbra is csak akut egészségügyi panaszokkal fordul orvoshoz, akár állami, akár magánellátásban vesz részt. Az utóbbiban azonban érdekes trend bontakozott ki: az alkalmankénti fizetés helyett egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások. Ez azonban egyelőre inkább köszönhető a munkaerőért versengő cégeknek, mint a magyar társadalom egészségtudatosságának.
Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jövő év elejétől.
A britek a Brexit óta új típusú kártyát használnak, azonban egy 2020-as megállapodás értelmében a magyar egészségügyi intézményeknek azt is el kellene fogadniuk.
Tízből mindössze egy embernek van magán egészségbiztosítása Magyarországon, de a lakosság több mint egyharmada nyitott lenne egy ilyen jellegű szolgáltatásra.
Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai rendkívül alacsonyak, a Magyar Nemzeti Bank a magánpénzeket csatornázná be a rendszerbe.
