Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Jobbra simítás a képernyőn: vágyom rá. Balra suhintás: nem érdekel. A gyors választás sokaknak ismerős lehet, így működik a népszerű okostelefonos randevúalkalmazás, a Tinder. Meglehet, nemsokára munkahelyet is így lehet választani – spekulál egy német hr-szakértő, Marion Uhlendorff az IBM szakmai blogján. Nem is alaptalanul: az állásinterjúk egyre növekvő részét már napjainkban is robotok intézik. A módszer előnyei közé tartozik, hogy pusztán képességeik alapján ítéli meg a jelölteket. Ennek fontosságát talán egy évekkel korábbi pszichológiai kísérlet mutatja a legjobban. Tricia Prickett és Neha Gada-Jain, a Toledói Egyetem diákjai állásinterjúk első tíz másodpercét nézették végig kívülállókkal. Az alanyok e pár pillanat alatt majdnem ugyanazt a benyomást alakították ki a jelentkezőkről, mint a személyzetisek az egész interjú nyomán. Erre a helyzetre is érvényes tehát a megerősítési torzításként emlegetett jelenség: ismeretlenekkel beszélgetve az emberek igyekeznek az első benyomásukat megerősíteni.
A robot azonban – ha gondosan programozzák – valóban a jelentkező iskolázottságát, képességeit elemzi. Neki mindegy, hogy az illetőnek zöld-e haja vagy sötét-e a bőre. A robotrekrutálás hívei szerint az eljárás a jelentkezőknek azért is kedvez, mert nem kell ügyelniük beadványuk külalakjára, nem kell törniük a fejüket a fogalmazáson, a gép úgyis csak az adatokat, tényeket szűri ki a szövegből. Más kérdés, hogy a gépi kiválasztáson túljutók mindenképp találkoznak a hr-szakértővel, így a végső döntés nem a gép, hanem az ember agyában születik meg.
A számítógépes jellemkép készítésének további példája, amit már több fejlődő országban alkalmaznak hitelfolyósítás előtt. A gazdagabb országoktól eltérően ott csak nagyon kevesek banki előéletét tartják nyilván. Az amerikai EFL vagy az izlandi Creditinfo cég viszont akkor is segít a bankok döntésében, ha nem áll rendelkezésre hiteltörténet. Az állásinterjúkból ismert pszichometriát alkalmazzák: olyan kérdéseket tesznek fel a folyamodónak, amelyekre nincs „helyes” válasz, de a reakciók sokat elárulnak az illető gondolkodásáról. Ilyen kérdés például, hogy mit tenne, ha Hold-utazásra invitálnák, vagy hogy öt pohár közül melyik italt választaná. Banki szempontból utóbbi egyébként azért árulkodó, mert aki drágább itóka helyett vizet kérne, az lehet, hogy másban sem őszinte. A teszt számítógépes kitöltése közben ráadásul az egérmozgás elárulja az illető magabiztosságát vagy bizonytalanságát. Mindez számítógépes adatbányászattal párosulhat: egy tanzániai cég, a First Access a mobiltelefon-használat alapján tárja fel a kérelmező kapcsolati hálóját. Ők úgy okoskodnak, hogy minél erősebb ez a háló, annál valószínűbb, hogy nincs veszélyben a törlesztés.
