Ez lesz az emberiség első közeli "találkozása" a Jupiter 16 ezer kilométer széles hatalmas légköri képződményével, amely egy anticiklon a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A tudósok 1830 óta figyelik meg.

"A Nagy Vörös Folt a Jupiter legismertebb jellegzetessége. Ez a hatalmas vihar évszázadok óta dúl a naprendszer legnagyobb bolygóján. Most a Juno és annak felhőkön áthatoló tudományos műszerei alá merül, hogy megnézze, milyen mélyre nyúlnak a gyökerei, hogy segítsen megérteni, mi teszi olyan különlegességé a foltot, és miként működik ez a hatalmas vihar" - közölte Scott Bolton, a Juno program egyik vezetője.

NASA

A Juno július 10-én, hétfőn közép-európai idő szerint 15.55 perckor kerül legközelebb a Jupiter középpontjához, ekkor 3500 kilométerre lesz a bolygó felhőrétegének tetejétől. 11 perc és 33 másodperccel később, amikor a Juno újabb 39 771 kilométert tett meg és közvetlenül a vörös folt fölött lesz, annak felhői fölött 9000 kilométerrel fog elhaladni. Az űrszonda mind a nyolc műszere, valamint kamerája, a JunoCam működni fog ekkor.

A Juno egy éve, július 4-én állt sikeresen pályára a Jupiter körül. A főként napenergiával működő űrszondát hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése, a Jupiter mágneses mezejének felmérése. A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.

A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.