Korábban az ősi emlősök nappal inkább elrejtőztek, attól tartva, hogy felfalják őket. Ezt a régóta fennálló elméletet támasztja alá a Tel-aviv-i Egyetem és a University College London új kutatása, melyről a Nature Ecology & Evolution című szaklapban számoltak be.

A kutatók az emlősök két alternatív családfáját használták, amelyek azt mutatják meg, melyik faj milyen ősöktől származik és mikor jelent meg. Ebbe beillesztették 2415 ma élő faj adatait arról, hogy nappal, éjszaka vagy mindig aktívak.

"Megpróbáltuk modellezni az emlősök sokszínűségét, elefántok, kenguruk és a ma is csak éjjel aktív denevérek adatait is felhasználtuk" – mondta Roi Maor ökológus, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója.

"Több mint 150 millió évet mentünk vissza az időben. Nagyon jól látható a viselkedési mintázat: minden emlős, mely a dinoszauruszok korában élt, éjszaka volt aktív" – emelte ki Maor.

Az első tisztán nappali aktivitású fajok között lehettek a majmok elődei – közölte a szakértő. A patás emlősök, például a tehén vagy a teve elődei nappal és éjjel is aktívak voltak.

A kutatók eddig a kövületek jellegzetességei alapján próbálták meg kikövetkeztetni, hogy az állatok nappal vagy éjszaka voltak-e aktívak.

Ez elsősorban a lágy részekből, például a retinából látható, amely azonban a fosszíliáknál rendszerint nem marad fenn. A ma élő majmokról azonban ismert, hogy látják a színeket, ami elsősorban nappal hasznos tulajdonság.

Irina Ruf, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet emlőskutató részlegének vezetője szerint a tanulmány szerzői teljesen új módszert alkalmaztak elméletük bizonyítására. Kifejtette ugyanakkor, hogy az eredmények csak ma élő állatok adatain alapulnak, nem fosszíliák megfigyelésén.