A gyémánt örök, de attól még lehet, hogy egy gép állította elő
Fenekestül forgatta fel a laboratóriumi gyémánt a drágakő piacát. Főként Kínában készül, az igazival megegyező minőségű, de olcsó.
Lassan célegyenesbe ér a NASA következő nagy küldetése, a Mars 2020 nevű marsjáró egységének fejlesztése. A tervek szerint az amerikaiak 2020 nyarán indítanák útnak az újabb robotot, ami 2021 februárjában landolna a szomszéd bolygón, és különböző tudományos munkákat – kőzetminták gyűjtése, egykori marsi élet nyomainak felkutatása – végez majd el.
A NASA a napokban közzétett egy ábrát, amelyen amellett, hogy végre láthatjuk a marsjárót, néhány fontos adatot is közöltek a szakemberek. Ezek közül az egyik legérdekesebb a kamerák száma: összesen 23 darabot telepítenek/tettek a marsjáróra.
Ezek közül hét a különböző tudományos adatgyűjtésekben vesz részt, kilenc a környezetét figyeli majd meg a tájékozódáshoz, a maradék hét pedig a tervek szerint az ereszkedést és a landolást követi majd nyomon. Azonban az összes kamera közül kiemelkedik az eszköz főkamerája, a Mastcam-Z, amely a Curiosity főkamerájának egy "tovább fejlesztett" változata. A Z a zoomot jelenti, vagyis az új változattal már közelíteni és távolítani is lehet majd.
NASA/JPL-Caltech
A kamera elviekben jóval több 3D-s képet tud majd készíteni, mint az elődje, és jóval több információt is nyújthat a bolygó földtanáról. Ami viszont igazán különlegessé teszi, hogy most először képes lesz nagy felbontású, 20 megapixeles színes fotókat lőni a Marson. Csak összehasonlításként: a korábbi marsjárókon 1 megapiexeles kamera volt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
