A 20 ezer fős Altice arénában felállított nagyszínpad hangulata nem különbözik semmiben bármelyik nagy zenei fesztiválétól. A színpadra vonuló Jeff Holdent (az Uber vezető termékmenedzsere), Werner Vogelst (az Amazon technológiai vezetője) vagy Paddy Cosgrave-et (a Web Summit alapítója) tapsolva és ujjongva, rocksztárként ünnepli a tömeg. A legfőbb színpadra kilépni itt nem kis szó, hiszen a rengeteg résztvevő mellett még előadóból is 1200-at számolt idén a rendezvény.

Paddy Cosgrave, a Web Summit alapítója

AFP / Patricia De Melo Moreira

De miről is szól valójában egy ilyen monstreesemény? A technológia és a hétköznapi élet találkozásáról. Az olyan nagy tech cégek, mint a Google vagy a Microsoft az ilyen rendezvényeket használják arra, hogy közelebb hozzák álláspontjaikat a politikusokkal és egyéb szabályozókkal. Amikor az ember olyan beszélgetésekbe botlik bele, ami Barcelona polgármestere és az Uber egyik vezetője vagy az ír külügyminiszter és a Google kommunikációs igazgatója között zajlik, akkor jön rá, hogy az előadások mellett komoly háttéregyeztetések is folynak a Web Summiton. Persze ezek a rendezvény „VIP” részén, az előadók különtermében zajlanak.

AFP / Patricia De Melo Moreira

Jó hír a halandóknak, hogy a konferencia elzárt része valójában sokkal unalmasabb, mint a kiállítótér és előadások. Ez utóbbi helyeken zajlik ugyanis az igazi élet! 2100 startup próbálja három napon keresztül az 1400 befektetésekkel foglalkozó szakember figyelmét felhívni magára. Ezrével folynak a megbeszélések, a „pitchek” (startupok rövid bemutatkozó prezentációi) és az üzleti kávék/reggelik/ebédek/vacsorák. A jelenlévő vállalkozásokat az érettségük szerint négy kategóriába sorolják a szervezők: alfa, béta, növekvő fázisú és startup. A rendezvény során besorolásuktól és az iparáguktól függően kapnak helyet a négy óriási kiállító tér valamelyikében. Ha az ember végigsétál a különböző sorok között, akkor úgy érzi, mint ha egy csapásra a Szilícium-völgyben járna. Mesterséges intelligencia erre, robotika arra. Mindenre vannak forradalmi megoldások és emiatt rendkívül nehéz kitűnni a tömegből.

Pár startupnak azért sikerült

A Lifeina, amely a konferencia startupversenyét is nyerte, egy kis méretű hordozható, telefonunkkal kapcsolatban lévő gyógyszerhűtővel állt elő. Az ötlet mögött az a tény húzódik meg, hogy csak az Egyesült Államokban a kórházaknak és biztosítóknak évente 300 milliárd dollárjába kerül, hogy a betegek nem szedik megfelelően gyógyszereiket, ennek legfőbb oka pedig az, hogy nem tudják maguknál tartani a hűtést igénylő készítményeket.

Lifeina

Az egészségügy mellett a fintech, azaz a pénzügyi innováció képviselői is nagy létszámban voltak jelen. Közéjük tartozik a Revolut, a csupán mobiltelefonon létező bank. A szolgáltatással jár egy előre feltölthető bankkártya, ami segítségével megspórolhatjuk külföldön fizetés esetén a tranzakciós költséget és egy bizonyos limitig készpénzt is díjmentesen vehetünk fel. A Revolut applikációja pedig megspórolja nekünk a hónap végi fejfájást, amikor próbáljuk összeadni mire ment el a pénzünk. A kártyás fizetések automatikusan kategorizálódnak, és valós idejű kimutatást láthatunk arról, hogy mire mennyit költöttünk.

Az önvezető autóhoz szoftvert tervező comma.ai egy alkalmazást, egy kamerát és egy autóba építhető eszközt kínál azoknak az autósoknak, akik videózni akarják vezetésüket és vizualizálni az autóban keletkező adatokat. Ezeket az adatokat a cég is megkapja utána, és felhasználja saját önvezető autó szoftverének tanításához. Így kívánja felvenni a versenyt a Teslával és a Google-lel, akik saját autóiktól kapják az adatokat.

comma.ai

Magyarok és nagyok is voltak

Szerencsére a magyar startupok is megmutatták magukat Lisszabonban. Köztük volt az Aero Glass, ami kiterjesztett valóság megoldásával kívánja segíteni a repülőgép pilóták életét mind a civil, mind a pedig hadászati repülés során. (Az Airbus érdeklődését is felkeltő megoldásról itt olvashat bővebben, egy másik cikkünkben pedig videón is megézheti.) Ott volt továbbá a zLense, amely kamerájával valós idejű 3D szkennelést csinál, így lehetővé téve, hogy az eredményt azonnal lehessen látni egy virtuális valóság szemüvegben.

AFP / Patricia De Melo Moreira

A sok startup mellett persze egy-egy nagy tech cég is megmutatta mire képes. Ilyen volt például az IBM, amely gőzerővel nyomja be minden lehetséges alkalmazásba a Wattson névre hallgató mesterséges intelligenciáját. Ilyen alkalmazás az Ubisoft új, virtuális valóság szemüveggel használható Star Trek játéka. Kirk kapitány személyében a legendás USS Enterprise űrhajót kell irányítanunk. A játék során hozott döntéseinkből tanulva Wattson folyamatosan igazítja a játék nehézségét és új kihívások elé állít.

A harmadik nap végén a résztvevők inspirációval feltöltve, a startupok teljesen lefáradva, a kockázati tőkések pedig potenciális befektetéseket latolgatva térhettek haza. Záróbeszédében Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök bejelentette: a napsütötte Lisszabon 2020-ig mindenképp otthont ad a Web Summitnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.