Kulcsfontosságú, hogy Magyarország erősítse jelenlétét a fintech szektorban a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója szerint. Györffy Balázzsal a magyar startupok előtt álló kihívásokról, a bevált megoldásokról és a mesterséges intelligencia kereskedelemre gyakorolt hatásáról is beszélgettünk.
A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.
Fiókot nyithat, folyószámlákat és hiteleket is kínálhat, hosszú évek várakozása után.
A digitális világ fejlődése a szolgáltatások terén rengeteg új lehetőséget ad a pénzintézeteknek, de egyúttal minden irányból érkező, folyamatos fenyegetésnek is kiteszi őket. A kibertámadások ma már nem csupán technológiai problémák, hanem valós üzleti és reputációs kockázatot, rendszerszintű zavarokat is jelenthetnek. Hiszen egy-egy ilyen fenyegetés elhárítása nem mindegy, mennyi időt vesz igénybe, és ez idő alatt meddig állnak az adott szolgáltatások. A különböző Cyber Threat Intelligence szolgáltatások mindezeket segítik kiküszöbölni a pénzintézeteknek: arról, mit takar ez az elnevezés és hogyan működik a gyakorlatban, Gerner Viktorral, a One Solutions információbiztonsági csoportjának szakértőjével és Bene Tiborral, a Gránit Alapkezelő informatikai vezetőjével beszélgettünk.
Megérkeztek a Revolut magyar fióktelepének megnyitásához szükséges engedélyek, amivel sokkal könnyebb lesz más magyar bankból forintot utalni a revolutos számlára.
Egy év alatt 500 ezerrel többen lettek Magyarországon azok, akik Revolutot használnak.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot, egy NAV-eljárás nyomán pedig törölték az adószámát, majd megindult a kényszertörlése is.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A digitális szegmens újabb szinteket lép át, de az akadályok is emelkedni látszanak. A fizetések terén a lehetőségek nagyok, a pályán már most is látható buktatók annál nagyobbak.
A bankok elkényelmesedtek, a döntéshozók használhatatlan ötletekkel próbálják megújítani a fizetést vagy a készpénzhasználatot igyekeznek visszahozni. Eközben olyan rendszerekre hagyatkozunk, amelyek drágák, és ha egyik pillanatról a másikra eltűnnének, nem lenne mivel lecserélni őket. Mi lehet a megoldás? A zágrábi Money Motion konferencián a nyitó előadást tartó Gauder Milánnal beszélgettünk, akinek a nevéhez az érintésmentes fizetés elterjesztése köthető.
A Money Motion zsűrijében Balogh Petya is részt vesz.
Az innovatív fizetési megoldások és az ezekkel járó kiberbiztonsági kockázatok kezelése áll a zágrábi Money Motion konferencia fókuszában. A résztvevők például olyan kérdésekre keresik a választ, hogyan lehet munkaerőhiányos időszakban felvenni a versenyt az egyre kifinomultabb csalásokkal, vagy éppen milyen lehetőségeket tartogat a kereskedők számára az, hogy egyre többen fizetnek digitálisan.
Saját eddigi törekvéseivel megy szembe a kormány a készpénzhasználat alapjoggá emelésével. Kérdés, hogy csak szimbolikus, szavazatgyarapító intézkedésnek szánják az egészet, vagy valóban megrekesztik a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseiket.
NAV-végrehajtás alatt áll a csádi Adam Medella alig több mint egy éve alapított magyar cége. A vállalkozás tevékenysége, pénzügyei még nem látszanak, a tulajdonost viszont az Orbán-kormánynak fontossá vált közép-afrikai Csád fintech gurujaként emlegetik. A cég frissen felvett fő tevékenysége a csoportfinanszírozás, viszont nincs is cégcsoport.
Órákat segít megspórolni az Erste dolgozóinak a bank mesterséges intelligencián (MI) alapuló személyi asszisztense. Az új MI „kolléga” szöveget ír, adatokat elemez, segít felkészülni egy értekezletre, vagy kérésre összegzi egy megbeszélésen elhangzottakat. Az Ersténél az MI hamarosan további területen, az ügyfélkiszolgálásban is szerepet kap. A bank közölte: a közeljövőben már az ügyfelek is használhatnak a technológián alapuló megoldásokat.
Beugratós kérdés, hiszen már valószínűleg most is ez történik a bankjánál. Ennek azonban oka van és számos előnnyel jár.
IT-biztonsági képességekről, érettségről bármit lehet állítani, de előbb vizsgáljuk meg, hogy az Európai Unió mit is vár tőlünk.
Az MNB szerint a bankoknak alkalmazkodniuk kellene a Revoluthoz hasonló fintechalkalmazások gyakorlatához, és ingyenessé kellene tenniük a lakossági tranzakciók többségét.
Tavaly összesen 6,8 millió eurós árbevételt ért el a bel- és külpiacokon az adatvezérelt fizetési megoldásokra specializálódott Barion. A magyar fintech cég most a közép-kelet-európai nemzetközi terjeszkedésen, ezen belül is a lokális fizetési módokon és a helyi partnerek bevonásán dolgozik, valamint a meglévő termékportfolió folyamatos fejlesztésén. Ehhez a Mastercard vezetői szintjeiről igazoltak szakembereket.
Az online fizetés az elkövetkező években jelentősen megváltozhat, a felhasználóknak nem kell majd minden fizetéskor jelszavakat megadniuk.
