Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia oldalán. Azonban a kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos.

Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, ún. evolúciós családfák állíthatók fel.

Árulkodó rokonság

Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, az ún. rizomorfok genetikai hátterére is.

Evolúciós alapkutatás európai támogatással

Az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszerek azonban ennél sokkal messzebbre is elvezethetnek – erre utal az is, hogy Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását. Kutatási programjának legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A komplex soksejtű élőlények – köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat – sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata.

Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak. Kutatásukról bővebben olvashat az MTA tudományos leírásában.