Az ízeltlábúak (arthropoda) evolúciójának hiányzó láncszeme lehet az az 520 millió évvel ezelőtt élt ötszemű, rákszerű teremtmény, amelynek megkövesedett maradványait Délnyugat-Kínában tárták fel.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.
A valaha élt legnagyobb emberszabású majom, a Gigantopithecus blacki csaknem kétmillió éves maradványából sikerült genetikai anyagot kinyerniük kínai és dán kutatóknak.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
Egy új evolúciós pszichológiai elmélet magyarázatot talált arra, hogy miért olyan nehéz rávennünk magunkat a sportolásra.
Egy 125 millió éves emlős kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlős állat belső szerveit. A lelet 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
Bebizonyították, hogy igaz a „kutya hasonlít a gazdájára”-elmélet. Kiderült, könnyebb kutyaszerű robotot készíteni, mint emberszerűt, és az is, hogy ugyanazzal a hozzáállással lehet a kutyából és a gyerekből is egészséges, boldog, jó személyiséget nevelni. Csányi Vilmos szerint nem ártana, ha a politikusok értenének a biológiához, de ő maga nem lenne jó politikus.
Tízmillió év alatt heverte ki a Föld élővilága a perm-triászi nagy kihalási eseményt - számították ki kutatók, akik vizsgálataikról a Nature Geoscience című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.
Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.
