A dinoszauruszok dél-amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után. Mivel a letarolt vidékeken alig találtak vetélytársra az ételért és a területért folyó harcban, elszaporodásuknak semmi sem állt útjában. "Nem volt hova mozdulni tovább, elárasztották a Földet. Nem jöttek már létre új fajok, annyira speciálisan alkalmazkodott mindegyik az adott feltételekhez" – magyarázta Ciara O'Donovan, a Readingi Egyetem kutatója.

Uralmuk vége felé azonban, amikor már a világ szinte minden élőhelyéhez alkalmazkodtak, terjedésük lelassult. A Nature Ecology and Evolution című szaklap friss számában közölt tanulmány szerint a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.

A tudósok statisztikai számítások alapján rajzolták fel a Föld háromdimenziós terében, hogy hol élt egy-egy dinoszaurusz, és hol éltek az ősei. Térképük teljesebb képet ad az ősgyíkokról, mint a kövületek önmagukban.

Vannak azonban tudósok, akik vitatják, hogy az aszteroida becsapódásakor már leáldozóban lett volna a dinoszauruszok uralma. David Martill, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a kréta időszakban, amikor a kisebb kontinensekké töredezett szét az ősi szuperkontinens, a dinoszauruszok még javában diverzifikálódtak, azaz új fajaik születtek egészen addig, amíg a meteor el nem pusztította őket.

Bárhogy is, a dinoszauruszokkal kapcsolatban sok még a kérdés és a tévhit is. A Tyrannosaurus rexnek például a tudomány jelenlegi állása szerint egészen más hangja lehetett, mint ahogyan azt legtöbben – a filmek alapján – sejtik. Itt meghallgathatja.