A Vodafone még tavaly februárban jelentette be a 4G+ szolgáltatás bevezetését, amit a szolgáltató a főváros és Tatabánya után az ország egyre több pontján kapcsol be, köztük számos nagyvárosban és a Balaton körüli településeken is. A 4G-nél is gyorsabb adatátviteli sebességet nyújtó 4G+ szolgáltatás alapját a Carrier Aggregation technológia adja, mely lehetővé teszi több különálló frekvenciasáv összefogását, jelentősen növelve ezáltal a letöltési sebesség elméleti maximumát.

A vállalat mérnökei ezt egészítették ki az élőhálózati bemutató során az eddig főként még csak tesztkörnyezetben használt 4X4-es MIMO (multiple input, multiple output) technológiával, melynek lényege, hogy mind készülék, mind pedig mobilállomás oldalon több antenna van, melyek képesek ugyanabban az időben más-más információt adni és venni. A 4G+ alapját adó jelenlegi LTE-advanced szabvány lehetőséget teremt arra, hogy a MIMO technológiával akár 4-4 antennát kezeljen az állomás és a készülék is, megnégyszerezve ezáltal a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát. Ezen felül a Vodafone a korábban használt, egy időben 6 bit átvitelére képes 64QAM moduláció helyett országosan bekapcsolta az egy időben 8 bit átvitelére képes 256QAM modulációt, amely kódolási technológia az arra alkalmas készülékeken, így a teszten használt Samsung Galaxy S9+ készüléken is további 20%-kal növeli a sebességet.

A Vodafone emlékeztet: a kereskedelmi forgalomban jelenleg elérhető készülékek többsége két sávot tud összefogni, ami meghatározza a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát. A Samsung Galaxy S9 és S9+ viszont akár öt különböző frekvenciatartományt is össze tud fogni, így képes lehet az akár 1 gigabit per szekundumos (Gbps) letöltési sebességre is. A mostani teszten a készülék segítségével az 1800, a 2100 és a 2600 Mhz-es sávokat fogták össze, melyek mindegyikén 4-4 párhuzamos adatfolyam futott, ezáltal sikerült megközelíteni az 1 Gbps letöltési sebességet.

„Március végére Budapesti állomásaink 99%-án elérhetővé tettük a Carrier Aggregation technológiát, a következő hónapokban és években pedig az ország még több pontján tervezzük beindítani az egyre gyorsabb adatátviteli sebességet lehetővé tevő 4G+ szolgáltatást” – mondta el Amrita Gangotra, a Vodafone Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese.

A másodpercenként 1 gigabit letöltési sebességgel egy Blu-Ray lemeznyi adatot – 50 GB-ot jelent – mindössze nagyjából ötven másodperc alatt le lehetne tölteni. Más oldalról megközelítve, az 1 Gbps-os sávszélesség akár egy néhány százfős vállalat napi munkájához is elegendő lehet. További fontos tényező a válaszadás, azaz a késleltetés, melynek az eszközök közti kommunikáció minél gördülékenyebbé tételében van szerepe – a Voda bemutatóján a késleltetés mindössze 13-18 milliszekundum volt. Ha hozzátesszük, hogy az emberi pislogás körülbelül 300-400 milliszekundum alatt zajlik le, akkor ez talán jól érzékelteti, hogy a 13-18 ms milyen rövid időnek számít. De a java csak most jön: az 5G hálózatok esetében a késleltetési idő mindössze 1 ms lesz, ez pedig alaposan megváltoztathatja azt, amit ma a netezésről gondolunk. Epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.