A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése. A szakértők szerint több állást hoznak a robotok, mint amennyit visznek, a kérdés csak az, hogy lesz-e, aki menedzseli őket.
Az MI szélesebb körű alkalmazása pozitív hatással lesz a munkaerőpiacra – hívja fel a figyelmet az MIT Technology Review Insights és az EY 122 vállalatvezető körében készített nemzetközi kutatása. A megkérdezett cégvezetők ötöde úgy látja, számos új pozícióra lesz szükség a technológia meghonosodása miatt, ez pedig a világgazdaság fellendüléséhez is hozzájárul majd.
A felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka ugyanakkor épp a megfelelő szakemberek hiányát látja az automatizáció legnagyobb kihívásának, emiatt ma még nagyrészt funkcionális feladatokra használják a technológiát. További akadályozó tényező, hogy az ilyen rendszerekkel való együttműködés nehezen illeszthető be a meglévő üzleti folyamatokba (a válaszadók 53 százaléka szerint).
„A mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, a cégeknek azonban már most meg kell alkotniuk a vonatkozó stratégiájukat” – mondta Chris Mazzei, az EY innovációs technológiákért felelős globális vezetője, aki szerint az MI hozzájárul az értékteremtéshez és a versenyelőny kialakításához, ezért fontos, hogy a szervezetek felmérjék, hogyan tudják beépíteni működésükbe.
Az EY, saját működésére vonatkozó becslése szerint, a 2018-ban induló pénzügyi évben a mintegy 2,1 millió olyan munkaórát takaríthat meg intelligens, automatizált megoldásokkal, amelyet eddig repetitív feladatokra fordítottak.
Annak biztos az állása, aki menedzselni tudja a gépeket
A témában korábban interjút készítettünk Dobó Mátyással. Az egyik legismertebb innovációs szakember szerint érdekes megnézni, hová tartanak bizonyos iparágak; hogy ahol korábban bizonyos képességekre volt szükség, ott most milyen irányú elmozdulásokat látunk. Mára egyértelművé vált a munkaadók azon igénye, hogy minél több alkalmazottnak meglegyen ez a képessége, és ez a fizetési csekkeken is világosan látszódik. Jó példa erre a pénzügyi szolgáltatások piaca, ahol, ha szétnézünk, azt látjuk, hogy a tranzakciók jelentős részét ma már nem emberek végzik, mint korábban, hanem alprogramok, algoritmusok. Azok keresnek jól ebben az ágazatban, akik ezeket az algoritmusokat menedzselni, fejleszteni tudják.
Dobó azt mondta, lyan irányba halad a civilizált világ, hogy a ma emberek által végzett tevékenységek jelentős részét hasonló módon átveszik majd különböző algoritmusok, programok és automata eszközök. Nincsenek apokaliptikus elképzeléseim erről a jövőről, de azt látom, hogy a hangsúlyok ennek megfelelően úgy tolódnak el, hogy a gépeket, automatizált rendszereket irányítani, tanítani, kódolni tudó emberekre jelentkezik igény majd a mai értelemben vett szakmunkás és pláne a betanított munkás helyett.
A teljes interjút itt olvashatja el: "Nagyon szomorú lenne kimondani, hogy ennek az országnak nincs perspektívája”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
