A glioblasztómával diagnosztizált pácienseknél egy immunterápiás vakcina jelentősen megnövelte a túlélési időt a kutatás első eredményei szerint, amelyek a Journal of Translational Medicine című orvosi szaklapban jelentek meg.

A glioblasztómát úgy gyógyítják, hogy a daganatot műtéttel eltávolítják, utána sugár- és kemoterápiát kap a beteg. A kezelés nem mindig eredményes, a páciensek átlagosan csupán 15-17 hónappal élik túl az operációt.

A kutatók 331 pácienssel végezték a teszteket Németországban, az Egyesült Királyságban, Amerikában és Kanadában. A hagyományos kezelés mellett a résztvevők közül 232-nek adták be az immunterápiás vakcinát, a többiek placebót, vagyis hatóanyag nélküli injekciót kaptak. Az oltóanyaghoz a beteg szervezetéből vettek immunsejteket, közülük is úgynevezett dendritikus sejteket, majd vegyítették őket a páciens daganatmintájával. A vakcinát beinjekciózták a páciensek szervezetébe, ahol az immunrendszerük felismerte az újra támadó rákot.

A tizenegy éve folyó kutatás során a résztvevők átlagosan több mint 23 hónappal, százan 40,5 hónappal élték túl a műtétet. Egy páciens a műtét után több mint hét évet élt, ez volt a leghosszabb túlélési idő. Mivel a vizsgálat nem ért véget, egyelőre nem tudni, kik kaptak vakcinát és kik placebót, ám ha lezárják a teszteket, ezeknek ismeretében elemzik az adatokat.

Washington University School of Medicine

A szerzők szerint azok a páciensek, akik egy bizonyos küszöböt elérnek visszaesés nélkül, "szokatlanul hosszú túlélési idő elébe nézhetnek".

A glioblasztóma az agyból kiinduló daganatok leggyakoribb fajtája, egyben a felnőttek agytumorjai közül a legagresszívebb, gyakran hatástalan a kezelése. A tudomány úgy véli, ennek egyik oka, hogy sok sejttípus található benne és a használatban lévő gyógyszerek nem képesek hatásosan felvenni a harcot az összes típussal szemben. A legtöbb agydaganathoz hasonlóan a glioblasztóma oka is ismeretlen.

Kapcsolódó fejlemény, hogy a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelésről nemrég derült ki, hogy a felébresztett immunrendszer lényegében kisöpri a daganatot. Szellemi atyja, Ronald Levy szerint az egyelőre csak egerekben kipróbált eljárás elvben bármilyen daganattípus kezelésére alkalmas lehet, és a klinikai próbák már 2018 vége felé megkezdődhetnek.