Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az év elején vett vízminták szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot. A hóban ezen felül olyan mérgező anyagokra bukkantak, mint a PFA-k (poli- és perfluoralkil anyagok) és a PFC-vegyületek (polifluoroalkilok, más néven perfluor-karbonok), melyekkel a kültéri ruhadarabokat vonják be – közölték a környezetvédők. "Még Földünk utolsó, emberi civilizációtól olyan távol eső ökoszisztémái is, mint az Antarktisz, szennyeződnek" – mondta Nunu Kaller, a osztrák Greenpeace szóvivője. Adataik szerint évente akár 13 millió tonna műanyag szemét is bekerülhet a szárazföldről az óceánokba.
A víz- és hómintákat egy három hónapos expedíció során gyűjtötték az Antarktisz különböző helyszínein hajóval. Az elemzés eredményei alátámasztották, hogy műanyag mikroszemcsék és vegyi anyagok szennyezik az Antarktiszi-félsziget körüli régiót és a Bransfield-átjárót. A vizsgált területek között olyanok is vannak, melyek kiemelkedő zoológiai jelentőségűek, ezért szükség lenne a védelmükre – emelte ki a Greenpeace.
Nyolcból hét vízminta műanyag mikroszemcséket tartalmazott. "Az állatok gyakran tévesztik össze az apró műanyagrészecskéket táplálékkal. Így kerül a műanyag bálnák és delfinek, valamint az ehető tengeri halak és a tenger gyümölcsei gyomrába, rajtuk keresztül az emberi szervezetbe is" – figyelmeztet a veszélyre Kaller.
A mikroműanyagok mellett halászatból származó műanyagszemetet, bójákat, hálókat és ponyvákat talált a Greenpeace expedíciója a jéghegyek között. Kilenc hómintából hétben találtak PFA- és PFC-vegyületeket. A Greenpeace szerint ezek az anyagok a légkörön keresztül, nem pedig helyi szennyező forrásokon keresztül kerülnek a régióba. A PFA-kat ipari eljárások során és fogyasztási cikkekben használják, többek között szabadidőruházat vízállóságának biztosítására. Hosszú időn át maradnak meg a környezetben, az állatoknál szaporodási és fejlődési zavarokat okozhatnak - mondta Kaller.
A Greenpeace követeli, hogy az antarktiszi Weddel-tengerben hozzák létre a világ legnagyobb természetvédelmi területét, "hogy az állatok - köztük a pingvinek és a bálnák - elmenekülhessenek az emberi tevékenység okozta klímaváltozás, a túlhalászat és a vízszennyezés hatásai alól". Az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokból a tudósok becslése szerint egy szemétszállító teherautónyi kerül a világ óceánjaiba – percenként. Az emberiség lehetőségeiről és az élővilág túlélési esélyeiről itt olvashat.
Nem véletlen lett a téma a legnépszerűbb természetmagazin júniusi számának címlapsztorija is: történetének talán legerősebb címlapját készítette el a National Geographic.
