A Microsoft feltűnően nagy kedvezménnyel adott el szoftvert, például az Office irodai programcsomagot kisebb vállalatoknak, azok pedig ugyanezeket a termékeket jóval nagyobb áron biztosították a magyar kormányzati intézmények részére – ennek gyanúja fogalmazódott meg egyre erősebben az elmúlt hónapok során. Az amerikai Microsoft az elmúlt hónapokban belső vizsgálatot folytatott az ügyben, a Népszava még tavasszal azt is meglebegtette, hogy a nyomozásba az FBI-t és az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (SEC) is bevonták.

A technológiai vállalat most a The Wall Street Journal (WSJ) kérdésére válaszolván elismerte: a SEC és az amerikai igazságügyi minisztériummal működnek együtt a részletek feltárásában, miután saját belső vizsgálatukat már lefolytatták. A nyomozók azt vizsgálják, hogy a közvetítő vállalatok által generált haszon kik zsebébe vándorolt, jutott-e belőle például az üzletért cserébe kormányzati tisztviselőknek.

Várakozók és sorvezetők a Microsoft Office 2013 bemutatóján. Kinek tárták szélesre a kaput?

HVG

A Népszava által korábban megszerzett, a Microsoft belső utasításaként említett dokumentum szerint az amerikai vállalat jogi részlege arra utasította a cég illetékeseit, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot, amely a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a NAV, a Magyar Posta Zrt, az ORFK, a Magyar Államkincstár, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet, a húsz kormányhivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., az Oktatási Hivatal, két magáncég (az Euro Atlantic Solution és az Insomnia), bármely további tanácsadó, lobbista és alvállalkozó, illetve a Microsoftnak a közszférába eladott szoftverlicencei kapcsán keletkeztek. Nem csak a szerződésekről van szó, de feljegyzéseket és még a törölt e-maileket is megőriztették és átvizsgálták.

Többeket is kirúgtak már, hiába voltak jó elismert "családtagok"

David Howard, a Microsoft helyettes vezető jogtanácsosa a WSJ-nek elmondta: a saját nyomozásuk által szerzett adatok alapján négy munkatársat rúgtak ki az ügyben összefüggésben a magyarországi képviselettől.

Papp István

Microsoft Magyarország

A kirúgottak között volt az a Papp István is, aki a gyanús ügyletek idején (2013-2014-ben) ügyvezető igazgatói posztot töltött be a Microsoft Magyarországnál. (Néhány hete "saját kérésére távozott" utódja, Szentkuti Gabriella is, aki 2014 augusztusában stratégiai igazgatóként csatlakozott a céghez.) Papp Istvánt 2015-ben még előléptették: a hazai képviselet helyett a Microsoft ázsiai és csendes óceáni régiójának sales, marketing és szolgáltatási üzletágáért felelős alelnöke lett. Érdekesség, hogy miután a belső vizsgálat során ebből a pozíciójából eltávolították, sőt az egész Microsofttól is kirúgták, éppen az államigazgatásban kapott helyet: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójában.

A WSJ kereste Pappot is, aki WhatsAppon írt válaszában úgy fogalmazott, "elismert tagja volt a Microsoft-családnak". A lap többször is elküldte kérdéseit a magyar kormányzatnak, ám onnan még ennyi válasz sem érkezett.

A büntetési tétel maximuma nem kevés

A tengerentúli hatóságok az Amerikai Egyesült Államok külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvényének (U.S. Foreign Corrupt Practices Act) értelmében vizsgálják a magyarországi ügyet. Az amerikai napilap emlékeztet: nem először kerül sor hasonló nyomozásra, 2013-ban hasonló ügyeket tártak fel a szövetségi szervek a Microsoft romániai, olasz és kínai képviseleténél is. A WSJ értesülései szerint Oroszországban és Pakisztánban is történtek hasonlók.

A magyarországi ügyben a Microsoft akár egymilliárd dolláros (280 milliárd forintos) büntetést is kaphat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.