A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A szennyezett levegő magzatokra gyakorolt káros hatását egyre több bizonyíték támasztja alá, azonban a pontos mechanizmust egyelőre nem ismerik – írta a The Guardian. A londoni Queen Mary Egyetem kutatói most a brit fővárosban élő anyákat vontak be a tanulmányukba, amely során mikroszkopikus koromszemcséket mutattak ki minden alany méhlepényében.
"A várandós és nem várandós nőknek egyaránt érdemes elkerülniük a nagyon szennyezett környékeket" – mondta Lisa Miyashita, az intézmény munkatársa.
Korábbi kutatások szerint a szennyezett levegő jelentősen növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát, amely egész életen át tartó egészségi problémákhoz vezethet. Egy tavaly decemberben közölt, több mint 500 ezer londoni születést vizsgáló tanulmány megerősítette az összefüggést.
First evidence that soot from polluted air may be reaching placenta, finds early research by @DrJonathanGrigg @qmul @Barts_Charity @ERSTalk https://t.co/9yw5rNA9zf #pollution #pregnancy #ERSCongress pic.twitter.com/6D2ulT2XQo
— QMUL Barts&TheLondon (@QMULBartsTheLon) September 17, 2018
A kutatók szerint egyre több eredmény támasztja alá, hogy a légszennyezettség okozta egészségi problémák ma már jócskán túlterjednek a tüdőn.
Augusztusban a szakemberek arról számoltak be, hogy a szennyezett levegő "jelentős intelligenciaszint-csökkenést" okoz, 2016-ban pedig a légszennyezésből származó mérgező nanorészecskéket mutattak ki emberi agyszövetekben.
A mostani tanulmány készítői öt olyan nem dohányzó nő méhlepényét vizsgálták meg, akik mind egészséges gyereket hoztak a világra. A kutatók elkülönítették az úgynevezett makrofágokat: a fehérvérsejtek ezen csoportjának elsődleges feladata, hogy bekebelezzék és eltakarítsák a szervezetben egyebek között a baktériumokat és a légszennyezésből származó ártalmas anyagokat.
Az elkülönített sejtek mikroszkópos vizsgálatakor a kutatók 72 sötét szemcsét találtak, amelyeket aztán tovább tanulmányoztak. A szemcsék nagyon hasonlítottak azokra a koromrészecskékre, amelyeket a tüdőben "járőröző" makrofágok kebeleznek be.
Miyashita szerint noha szükség van a végső megerősítésre, nagyon valószínű, hogy koromszemcséket találtak a vizsgált méhlepényekben. "Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a vemhes állatok által belélegzett részecskék a véráramon keresztül eljutnak a méhlepénybe" – tette hozzá a szakember.
"Nem tudjuk, hogy az általunk talált szemcsék képesek-e eljutni a magzathoz, de az eredményeinek azt sugallják, hogy ez nagyon is lehetséges" – mondta Norrice Liu, az egyetem munkatársa. Hozzátette: "ugyanakkor tudjuk, hogy a szemcséknek nem kell bejutniuk a gyermek szervezetébe ahhoz, hogy károsítsák azt, hiszen ha hatnak a méhlepényre, annak közvetlen hatása van a magzatra".
A kutatók vasárnap ismertették az eredményeiket a European Respiratory Society párizsi kongresszusán.
