Az első génszerkesztett csibe idén fog kikelni az egyetem Roslin Intézetében – mondta el a Reutersnek Wendy Barclay virológus, a projekt egyik vezetője. A szárnyasok DNS-ét a molekuláris ollónak nevezett CRISPR technológiával módosították, eltávolították egyes részeit annak a fehérjének, amelyik szoros kapcsolatban van a vírussal, ezzel teljesen rezisztenssé tették az állatokat. Az elképzelés az, hogy a vírusnak ellenálló szárnyasállománnyal „ütközőzónát” hoznak létre a vadon élő madarak és az emberek között.

Járványügyi szakértők az egyik legnagyobb veszélynek az emberi influenzajárványt tartják. Az utolsó nagy, 2009-10-es H1N1-kitörés világszerte mintegy félmillió áldozatot követelt. Az 1918-as spanyolnátha 50 millió ember életébe került. A szakértők legnagyobb félelme az, hogy a vírus egy halálos törzse a vadon élő madarakról a háziszárnyasok közvetítésével az emberre is képes lesz átugrani, majd olyan mutációt létrehozni, amely cseppfertőzéssel könnyen terjed emberről emberre.

„Ha sikerül megakadályozni, hogy a vad madaraktól elkapják a háziszárnyasok a vírust, akkor a gyökereinél állítjuk meg a következő világjárványt” - mondta Barclay.

Ugyanez a kutatócsoport a Nature tudományos lap egy 2016-os számában tette közzé, hogy talált egy gént (ANP32) a csirkében, amely az influenzafertőzést lehetővé tevő fehérje működését irányítja. Laboratóriumi tesztekben olyan sejteket használtak, amelyekből hiányzott a gén, és azt találták, hogy nem lehet őket influenzával megfertőzni.

Barclay elmondása szerint úgy szerkesztik az „influenzabiztos” csirke DNS-ét, hogy a szóban forgó fehérjének csak egy részét változtatják meg, a csirke többi génje pontosan ugyanaz marad, mint előtte. „Azonosítottuk, mi a legkisebb változtatás, amellyel meg lehet állítani a vírust” – mondta a kutató, aki szerint a módszer előtt álló legnagyobb akadály az lehet, hogy a baromfitenyésztők tartanak attól, mit szól a közvélemény a génszerkesztett csirkékhez.

A Roslin Intézetben alkották meg Dolly bárányt, a világ első klónozott állatát. Vírusrezisztens sertéseket is létrehoztak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.