Csirkeosztogatással küzdenek az élelmiszerhulladék ellen Nyugat-Európában
A házi tojás mellett még számos előnnyel járnak ezek a programok, bár a legjobb az lenne, ha eleve nem pazarolnánk az ennivalót.
A házi tojás mellett még számos előnnyel járnak ezek a programok, bár a legjobb az lenne, ha eleve nem pazarolnánk az ennivalót.
Egy japán kutatócsapat 11 grammos laborhús-darabot készített egy újszerű eljárással. Ez jóval nagyobb, mint az eddigi, csirkehúst utánozni kívánó megközelítések.
Holland kutatók csirkeembriókkal nézték meg, mi történik nanoműanyag-szennyezés hatására a szívben. Az eredmény állatok és emberek számára is nyugtalanító.
Egyértelmű nemi különbséget találtak svéd kutatók a csibék és a játékosság kapcsolatában. A hímek többet és szívesebben játszanak, igaz, később nagy hasznát veszik ennek.
Csirkepakolást és takarítást is vállaltak joghallgatóként, Kövér Lászlóval még egy nyomdában is pakolta Orbán a Sportfogadás című lap kötegeit.
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
Meg lehet fejteni a csirkék érzelmi állapotát egy új, mesterséges intelligencián alapuló technikával – így „egy jobb világot” is lehet teremteni számukra.
Szingapúr után az Amerikai Egyesült Államokban is lehet majd laboratóriumban növesztett csirkehúst fogyasztani, miután két cég is beszerzett minden szükséges engedélyt ehhez.
Mégsem a laborhús fogja megmenteni a Földet?
Nem örülnek a gabonafeldolgozók és -kereskedők az ukrán gabonára kivetett importtilalomnak. Az állattartók nehéz helyzetbe kerülhetnek. A termesztők azok, akiknek jól jött az importstop.
Kitalálja, milyen szóvicc jutott a rendőrök eszébe az ügyről?
Még nem volt kimondottan madarakat érintő vakcinációs kampány az Egyesült Államokban, de most fontolgatják, amivel azt is igyekeznének megelőzni, hogy a terjedő madárinfluenza emberek körében is problémákat okozzon.
Automatikusan vágóhídra küldik azokat a tojókat, amelyek már nem „termelik meg” az elvárt tojáshozamot, ám két vállalkozószellemű francia inkább szerető otthont keres nekik.
Kutatók évek óta végeznek módosításokat csirkeemberiókon, hogy a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal lássák el azokat. Két esetben is komoly sikert értek el.
A szigetországban kitört a madárinfluenza.
A Columbia Egyetem kutatói olyan eszközt fejlesztettek, ami emberi fogyasztásra alkalmas ételt állít elő. A hozzávalók egyike egy 3D-nyomtató.
A projektben IgY típusú antitestet termeltetnek házityúkban, aztán a tojásokból kivonják azt. A kutatást Jakab Ferenc virológus vezeti, a kísérletek nagyon jó eredményeket mutatnak.
Ösztönöznék a csirke-, pulyka-, kacsa- és libafogyasztást.
Nagyon nem mindegy, milyen energiaforrással működtetnek egy műhúst előállító labort, ugyanis akár nagyobb is lehet az üvegházhatású-gáz kibocsátása, mint a hagyományos hús esetében.