A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki.

"Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődnek normálisan a koraszülöttek neurális hálózatai" – magyarázta Petra Hüppi, a genfi egyetem professzora, a kutatás vezetője. A genfi kutatók kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. Mivel a hallórendszer korán kifejlődik, a zenehallgatást jó megoldásnak találták.

"Fontos volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen a zene" – hangsúlyozta a kutatásban részt vevő Lara Lordier neurológus.

A genfi kutatók Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgoztak együtt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollennweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a punji váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket megnyugtatta szinte azonnal, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányból kiderül, a kicsinyek agyfejlődését vizsgáló kutatásban a kontrollcsoport zenét nem hallgató koraszülöttekből és olyan újszülöttekből állt, akik kilenc hónaposan jöttek világra. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai viszont jól fejlődtek.

A tanulmányba bevont első gyerekek már hatévesek, ebben a korban válnak érzékelhetővé a kognitív problémák. A kutatók most bevonják őket egy teljes kognitív, emocionális, társas felmérésbe, és megfigyelik, hogy igazolhatók-e azok a pozitív eredmények, amelyeket a kicsik első heteiben mértek.

Mára sokan népbetegségként tekintenek a több fejlett országban is egyre gyakoribb koraszülésre. Az orvostudomány nem tehetetlen, de a szakértők úgy tartják: az anya a legjobb gyógyszere saját gyermekének.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.