A térség országai tesznek egy kísérletet, hogy összehangolják az őserdő védelmét.
Amazónia védelmére megállapodást kötött pénteken a térség hét országa. Eszerint megelőzendő az idei nyáron történt hatalmas erdőtüzeknek, több ezer négyzetkilométernyi trópusi erdő megsemmisülésének újabb előfordulását, összehangolják katasztrófavédelmi tevékenységüket és a műholdas megfigyelést.
Kolumbia, Bolívia, Ecuador, Peru elnöke, Suriname alelnöke, Brazília külügyminisztere és Guyana természeti erőforrásokért felelős minisztere a kolumbiai dzsungelben lévő Leticiában vett részt az egynapos csúcstalálkozón. Jair Bolsonaro brazil elnök videokapcsolaton keresztül szólalt meg az eseményen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy az ENSZ decemberi klímaváltotási csúcstalálkozóján ismét folytatnak megbeszéléseket ebben a körben. "Önmagában a jó szándék már nem elég” – jelentette ki Martin Vizcarra perui elnök.
Amellett, hogy összehangolják a védelmet, a részt vevő országok újraerdősítési és oktatási programokat indítanak, jobban bevonják a fenntartható fejlődés kialakításába az őshonos közösségeket. Igyekeznek összehangoltan fellépni az illegális bányászat ellen is.
Az AP hírügynökség értékelése szerint a találkozón kevés konkrét akcióban állapodtak meg, és felszínre kerültek az országok közötti mély ideológiai és politikai szakadékok a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Bolsonaro azt hangsúlyozta: a megállapodás annak megerősítése, hogy mindegyik részes ország szuverén. Azzal vádolta meg a gazdag országokat, hogy el akarják venni ezt a szuverenitást tőlük.
[Valóban a vég kezdete az amazonasi erdőtűz, vagy csak túlreagálják?]
Amazónia brazíliai részén – az őserdő 60 százaléka esik a területére – az idén 83 százalékkal nőtt a tüzek száma a hivatalos brazil adatok szerint a tavalyi év azonos időszakához képest. Az utóbbi hetekben Bolíviában is sok tűz pusztított. A brazil kormány előzetes adatai szerint az erdőirtás mértéke is jelentősen nőtt tavalyhoz képest, immár a negyedik egymást követő hónapban.
Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
Herceg Zoltán egy több száz millió forintos EU-támogatásokat elnyerő céget irányít, korábban egy patinás szállodát vezetett.
