Az idén nyáron Európa-szerte pusztító erdőtüzek újabb potenciális veszélyforrást hoztak felszínre: a felperzselt tájon rozsdás első és második világháborús bombák és aknák rejtőzhetnek, amelyek a hő hatására felrobbanhatnak – figyelmeztetnek a kutatók.
A szakemberek úgy vélik, a globális felmelegedés miatt lehetnek súlyosabbak az európai erdőtüzek, és az évszázad végéig csak rosszabbodhat a helyzet.
Portugáliában, Spanyoloroszágban, Görögországban és Franciaországban is küzdenek a lángokkal.
Súlyos, hosszú távú következményei lehetnek a tavalyelőtt pusztító kanadai erdőtüzeknek: a szállópor-részecskék még évek múltán is szedhetik az áldozataikat.
A szárazság mellett a hatóságok életét a gyújtogatók is nehezítik.
A különféle betegségekben szenvedő, illetve érzékeny emberek számára veszélyessé vált a levegő New Yorkban, az amerikai metropoliszban olyan rossz a levegő minősége, hogy bekerült a legszennyezettebb nyolc város közé.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
Több mint kellemetlen megállapításra jutottak a kutatók, amikor az erdőtüzek hatásait vizsgálták – ezek során ugyanis sok más egyéb mellett egy veszélyes nehézfém is létrejöhet, ami aztán a füsttel is terjedhet, valamint a talajban is kimutatható.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
Brit Kolumbia tartományban szükségállapotot hirdettek, a szomszédos Északnyugati Területeken óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy megmentsék Yellowknife városát. Az idei tűzszezon az eddigi legsúlyosabb Kanadában, eddig több tízezer embert evakuáltak.
A tűzoltók szerint a lángok kontrollálhatatlanná váltak.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni házaikat.
Hatodik napja van szokatlanul meleg az országban, vasárnap enyhülhet először az idő.
Lassan eltűnnek a hűvös, nyirkos éjszakák is, a jelenség pedig hozzájárul az erdőtüzek gyakoribbá válásához is.
A szálló por bejut a szervezetbe, gyulladást okoz, és egy sor káros egészségi hatással jár.
A lángokat még nem tudták teljesen eloltani. 7000 hektár égett porrá, elsősorban erdők, de több tucat provence-i borászat is komoly károkat szenvedett.
Ausztrál bozóttüzek, kötelező karanténidőszak, világszerte hiánycikké vált WC-papírok – ezek mind játszható pályák az alábbi kis böngészős programban, amelyet ön is kipróbálhat.
Az amerikai elnök egy nevadai kampánygyűlésen osztotta meg magvas gondolatait a nyugati parton pusztító tűzvészről.
