Stresszhelyzetben csapdaként működhet a közösségi média, de a kitöréshez az egyéni tudatosságon túl a szolgáltatók jó szándékára is szükség lenne.
Mit csinál az a felhasználó, akit a folyamatos üzenetekkel őrületbe kergetett a Facebook? Még többet pörög a közösségi oldalakon. Ez nem egy új informatikusvicc, hanem annak a német kutatásnak az eredménye, amely a technostressz egy speciális válfajában szenvedő emberek viselkedését vizsgálta.
Általános tapasztalat, hogy társas stresszhelyzetben az emberek megpróbálnak kilépni a frusztrációt okozó szituációból. Egy veszekedés esetén például igyekeznek némi távolságot tartani a feszültség forrásától, mondjuk azzal, hogy sétálnak vagy futnak egyet, esetleg elvonulnak játszani a gyerekeikkel – magyarázta a kutatás vezetője, Monideepa Tarafdar, a Lancasteri Egyetem professzora. A közösségimédia-oldalak látogatói viszont nem feltétlenül így viselkednek: a többség, afféle „kutyaharapást szőrével” elven, maradt a Facebookon, sőt még a korábbinál is több időt töltött ott.
A jelenség részletes leírását, magyarázatát és lehetséges ellenszereit megtalálja a HVG hetilap e heti számában és vasárnap reggeltől a hvg360-on.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
