Kisebb orvosi csodáról közöl részleteket a New Scientist című tudományos lap: egy orvoscsoport úgy végzett műtétet egy élő emberen, hogy a pácienst hibernálták hozzá. Ilyen még nem történt, a hibernálás közben végzett operáció az első a történelem során.

Hibernált állapotban a test sejtjeinek tevékenysége gyakorlatilag mozdulatlanná lassul, ezzel az élőlény oxigén szükségletét is nagyban csökkentve. Az állatvilágban nem ismeretlen jelenség a hibernáció, hiszen a téli álom is ahhoz hasonlatos állapot. Míg azonban ott “könnyen” működik, az embereknél (egyelőre) több mint megvalósíthatatlan annak elérése.

Ezért is nagy szó, amit egy amerikai orvoscsapatnak sikerült véghezvinnie, ráadásul műtét közben. Minderre fontos ok miatt volt szükség, a szakértők ugyanis azt mondják: hibernált állapotba kerülve olyan sérülések is kezelhetővé válhatnak, melyek más esetben szinte biztosan halállal végződnének.

Az orvosok nem bocsátkoztak túl nagy részletekbe, de annyit azért tudni, hogy a beavatkozást legalább egy esetben már sikeresen elvégezték. A lap szerint az operációra a baltimore-i University of Maryland School of Medicine egyetemi kórházban került sor. A páciens rendkívül súlyos sérüléssel (ilyen például a lövésből, szúrásból eredő seb) került az intézmény sürgősségi osztályára.

A helyzetet bonyolította, hogy a beteg rengeteg vért veszített és szívrohama is volt. A tudományos lap megjegyzi, az orvosoknak ilyenkor mindössze pár percük van, hogy az operációt végrehajtsák, a túlélés esélye ugyanis rendkívül alacsony, csupán 5 százalék. Az orvosok ezért hibernálták a sérültet, melynek során az úgynevezett EPR (emergency preservation and resuscitation) technikát alkalmazták.

Az EPR során a beteg testét a normál értékekhez képest lényegesen alacsonyabbra, mintegy 10-15 Celsius-fok körülire hűtik, majd a vérét fiziológiás sóoldattal helyettesítik. Az orvosok mindezzel kétórányi időt nyernek, amely már sokkal több, még egy bonyolult, és súlyos sérülés ellátása esetén is. Az operáció végén a beteg testét fokozatosan melegíteni kezdik, majd újraindítják a keringését.

A trükk a test lehűtésében rejlik, azzal ugyanis az agy maradandó károsodása is megoldhatónak tűnik. Az agy oxigén nélkül maximum öt percig bírja, mielőtt nagyobb baj történik, a hűtéssel viszont ez az időkorlát valamelyest növelhető.

A lapnak nyilatkozott az eljárásban résztvevő orvos, Samuel Tisherman is, aki azt mondta, azóta érdeklődik a hibernálás iránt, hogy egy fiatal férfi életét nem sikerült megmenteniük: az illetőt egy szóváltás után szíven szúrták. Mivel nagyon kevés idejük maradt a sérült ellátására, az operáció sikertelen volt. Tisherman azonban úgy látja, ha az időt megnövelhették volna, úgy a férfi talán még ma is élne.

Az orvosok hangsúlyozták: a hibernáció területe még nem teljesen ismert, számos kérdésre választ kell találniuk. Vagyis: attól, hogy egy esetben sikeresen alkalmazták, még nem jelenti azt, hogy a jövőben bárkin és bármikor képesek lennének újból végrehajtani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.