szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Levegő Munkacsoport eddig is mérte az úgynevezett ultrafinom részecskék koncentrációját, de egy új műszerrel most pontosabb adatokhoz jutottak. Az eredmény ijesztő.

A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak – erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén még tavaly októberben. A civil szervezet most újabb bejegyzéssel jelentkezett a témában, miután Budapesten végzett legutóbbi mérések eredményei "komoly sajtóvisszhangot váltottak ki".

Mint közleményükben írják, bár a hivatalos adatok szerint is egyes káros anyagok koncentrációja a levegőben rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértékeket, a Levegő Munkacsoport mérései a hivatalos szervek által figyelmen kívül hagyott problémára vetnek fényt: ez az úgynevezett ultrafinomrészecske-szennyezés.

Ezek olyan részecskék, amelyeknek az átmérője kisebb mint 100 nanométer.

A civil csoport mérései azt mutatták, hogy hatalmas számban találhatók a levegőben olyan rendkívül apró részecskék, amelyeknek a tömege annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások – amelyek az egy köbméterben található részecskék tömegét mérik – mérési eredményeiben elhanyagolható szerepet játszanak.

A Levegő Munkacsoport már korábban is mérte az ilyen részecskék koncentrációját, nemrég azonban sikerült egy olyan műszert beszerezniük, amely lehetővé tette a korábbinál pontosabb méréseket. Az új műszerrel meg lehet mérni, hogy mennyi a 10 és 700 nanométer közötti részecskék száma egy köbcentiméterben.

Az eddigi mérések szerint viszonylag tiszta levegőjű környezetben ez a szám 3000 körüli, míg egy forgalmas budapesti úton általában 30 000-60 000, de előfordult az is, hogy a műszer 470 000 részecskét mutatott.

A civil szervezet szerint az új műszer azt is kimutatja, hogy mekkora a részecskék átlagos átmérője. A korábbi műszer erre nem volt alkalmas. "Márpedig a forgalmas utak mentén mért átlagos átmérőjük 40 és 60 nanométer között volt, és az ilyen részecskék tömege annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások mérései alapján még akkor sem haladja meg a koncentrációjuk az egészségügyi határértéket, ha a számuk eléri a köbcentiméterenkénti 500 000-et".

Ezek a mérési eredmények azért fontosak és ijesztőek, mert minél kisebbek a szennyező részecskék, annál szerteágazóbbak az egészségre gyakorolt hatásai – teszik hozzá a közleményben. A PM10 (10 000 nanométernél kisebb átmérőjű) és a PM2.5 (2500 nanométernél kisebb átmérőjű) részecskék csak a hörgőkig vagy hörgőcskékig hatolnak a tüdőben, az ultrafinom részecskék viszont eljuthatnak egészen a tüdőhólyagocskákig.

Ezek a részecskék hajlamosabbak a tüdőben való lerakódásra, ezzel gyulladást keltve a hólyagocskákban, valamint veszélyeztetett személyek (asztmás betegek, gyermekek, vérkeringési és légzőszervi betegségekben szenvedők) esetében súlyosbítva meglévő légzőszervi betegségeiket.

A részecskék a tüdőhólyagocskákon keresztül a véráramba is képesek behatolni, ahova eljutva szívritmuszavarokat és érszűkületet okozhatnak, illetve emelkedett szintű véralvadást válthatnak ki, ezzel emelve a szív- és keringési betegségekhez köthető halálesetek számát. A vérkeringésbe bekerült részecskék továbbjuthatnak a test többi szervéhez is.

Kutatások szerint a vér által továbbszállított ultrafinom részecskék leginkább a májban halmozódnak fel, ahol bizonyos esetekben sejtkárosodással járó oxidatív stresszt válthatnak ki, valamint nem alkoholos zsírmájbetegség, steatohepatitis (NASH) kialakulásához vezethetnek, amelynek az idő múlásával akár májzsugor vagy májrák is lehet a következménye.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!