szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán űrszonda az előtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.

A Merkúr-misszió szondája péntek reggel 6 óra 25 perckor – 30 kilométer per másodperces sebességgel haladva – 12 700 kilométerre közelíti meg a Földet. A manőver célja az űrjármű lefékezése és pályájának a Naprendszer középpontja felé irányítása.

A több százezer eurós missziót az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai – a koronavírus-járvány miatt csak egy feltétlenül szükséges alapszemélyzet – irányítják a Darmstadtban lévő Esoc központból.

A 2018 októberében útnak indított misszió a Merkúrt megcélzó első európai űrprojekt. Csak az ESA költségei 1,5 milliárd euróra rúgnak az ügynökség szóvivője szerint. A szonda két űrhajót szállít, egy német és egy japán fejlesztést. Amikor a szonda 2025-ben a Merkúr mágneses mezeje körüli pályára áll, megkezdik munkájukat: a felszín, illetve a napszél vizsgálatát.

Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve érkezik meg a Merkúrhoz. A szükséges hajtóanyag-mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök a mostanival együtt kilenc gravitációs hintamanővert is beiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának.

A manőverek a BepiColombo esetében pénteken a Föld, a továbbiakban kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal pedig a Merkúr saját gravitációs terét használják ki. A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel. A magyar kutatók többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben vettek részt, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.

A Merkúrt eddig csak két NASA-űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!