Az idei évben az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények mentén is indokolt”

– írják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oldalán megjelent cikkében Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor virológusok. A szakemberek felidézik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset szerintük jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Ez azért is fontos, mert

az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 vírus tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során”.

Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus?

Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed – írják a szakértők, akik szerint a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (ilyen a maszkviselés, a távolságtartás, valamint a kézhigiénia) mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések.

A kutatók szerint az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. “Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, ugyanis a teljes régióra igaz, hogy a Covid–19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek”. Azt ugyanakkor nem tudni szerintük, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén.

A szakértők megjegyzik azt is, hogy mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. “Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható” – hangsúlyozzák Jakabék.

Miben különbözik a két vírus?

Kemenesi Gáborék szerint az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid–19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn. A legsúlyosabb különbség pedig a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg:

bár a Covid–19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak”

– összegeznek a kutatók.

A másik fontos különbség, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid–19 esetében nincs ilyen a tudósok és orvosok kezében.

Mit tehetünk?

Az MTA oldalán szerdán megjelent cikkben a virológusok idézik egy brazil vizsgálat eredményét. Készült ugyanis egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak – írják a szakértők. "A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid–19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük. Semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.