Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Jelenleg egyetlen hatékonynak tartott eszköz van az emberiség kezében a koronavírus-járvány viszonylagos féken tartására, az úgynevezett nem gyógyszeres védekezés: a maszkviselés, a társadalmi távolságtartás és a rendszeres fertőtlenítés. Ezek betartása nemcsak a Covid, hanem a gyakori légzőszervi fertőzések, többek között az influenza ellen is védhet. Azonban ez utóbbiak említett csökkenése csak későbbre tolja a nagyobb járványokat – vetítenek előre egy nem túl megnyugtató forgatókönyvet a Princeton-i Egyetem kutatói az amerikai akadémia PNAS folyóiratában.
A szakemberek szerint a számos légúti kórokozó által okozott betegségek számának mostani csökkenése a Covid–19 elleni védekezés egyik pozitív hozadéka, azonban a modellezésük szerint a jövőben fokozódhat az influenzára és az elsősorban kisgyermekekre veszélyes, légutakta veszélyes vírusra, az RSV-re (respiratory syncytial virus) való fogékonyság, ami nagy járványokat eredményezhet.
A kutatók a korábbi RSV-s adatokon és az RSV-esetek közelmúltbeli csökkenésének megfigyelésén alapuló epidemiológiai modellezést alkalmaztak a jövőbeni RSV-járványok alakulásának előrejelzésére az Egyesült Államokban és Mexikóban.
Úgy találták, hogy 2021-2022 telén sok helyen lesznek csúcsosodások, így fontos felkészülni erre. Az influenzánál is hasonló lehet a helyzet, bár e vírus evolúciója miatt nehezebb a modellezés, ami bizonytalanságot jelenthet.
Egyébként az 1918-as influenzajárvány (spanyolnátha) után is hasonlókat tapasztaltak: a londoni kanyarójárvány adatai azt mutatták, hogy az influenzajárvány elleni védekezés időszaka után a kanyarónál az éves ciklusok helyett kétéves kitöréseket tapasztaltak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
