Interjút készített az Index Ferenci Tamás biostatisztikussal, aki tagja a kormány járványelemző munkacsoportjának. Elmondása szerint Röst Gergely, a Szegedi Egyetem matematikusa, a járványmodellezéssel foglalkozó ottani csapat vezetője hívta meg azután, hogy olvasta a kötetét, amelyben a Védőoltásokról – a tények alapján elnevezésű blogjában megjelent írások szerepelnek.

Ferenci arra a kérdésre, hogy milyen különbségeket lát a járvány első és második, illetve a harmadik hulláma között úgy felelt: az első két alkalommal az új koronavírus alapváltozatával találkoztunk, amely ellen működött a kontaktusok számának csökkentése, a tesztelés és a kontaktuskövetés. „A harmadik hullám azonban más helyzetet jelent, ezt a vírus egy új, nagyobb fertőzőképességű variánsa okozza. A rendelkezésre álló adataink alapján az emberek közti kontaktusok száma nem, vagy csak minimálisan nőtt, magyarul nem arról van szó, hogy mi védekezünk rosszabbul, hanem arról, hogy a vírus támad jobban. Ez egy ilyen játék, a sokat emlegetett reprodukciós számot (R-szám) 1 alá kell húzni.

Nem az történik, hogy az intézkedések most már nem működnek. Működnek, csökkentik a reprodukciós számot ugyanúgy, de egy magasabb szintről indulva – így viszont már nem elégségesek ahhoz, hogy 1 alá kerüljünk”

– magyarázta.

A brit variánsról szólva azt mondta, eleinte úgy tűnt, hogy 40-50 százalékkal fertőzőképesebb a SARS-CoV-2 vírus alapváltozatához képest, ma azonban már az sem tűnik kizártnak, hogy ez az arány akár 75 százaléknál is nagyobb legyen.

Ferenci szerint nem könnyű megmodani, hogy más potenciálisan halálos kórokozókhoz képest mennyire veszélyes a SARS-CoV-2 a jelenlegi állapotában, mert fertőző betegség esetén legalább azt a két szempontot figyelembe kell venni, hogy mennyire ragályos, illetve mennyire súlyos. „Külön-külön nézve egyik szempont sem drámai: nem egy ebola, hogy a betegek fele-kétharmada meghal, és nem is egy kanyaró, hogy 15 legyen a reprodukciós száma. Csak épp a közepes fertőzőképesség és közepes súlyosság kombinációja együtt már nagyon szerencsétlen” – fogalmazott.

A legoptimistább forgatókönyv a járvány lefolyásában a szakember szerint az, hogy

áprilisra már érzékelhető hatása lesz az oltásnak, így lassulhat a számok növekedése.

Kérdés persze – jegyezte meg –, hogy mennyi oltóanyag lesz és mennyire adatják be maguknak az emberek, illetve hogy a vakcinák tényleg hatásosak és biztonságosak-e. „Hosszabb távon az lesz a döntő, hogy az oltást követő immunitásunk meddig fog tartani, ezt jelenleg még nem tudjuk megmondani” – fűzte hozzá.

A jelenlegi helyzetet veszélyesnek nevezte Ferenci:

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a reprodukciós szám 1 fölött van, hanem, hogy folyamatosan emelkedik, a január végi 0,8 körüli értékről most már 1,3-ig jutott.

Talán most kezd ezen a szinten beállni, de még ez is sovány vigasz, hiszen valahogy 1 alá kellene visszavinni” – mondta. Hozzátette:

az biztos, hogy nagyobb veszélyben leszünk a vírustól, mint valaha voltunk Magyarországon.”

Jelezte azt is, hogy a halálozásokon túl nagyon rövid távon leginkább az egészségügyi ellátórendszer kapacitása miatt aggódik.

Végül azt javasolta mindenkinek, hogy a saját ismerősi, rokoni körükben fokozottan figyeljen oda, tartsa a lelket a többiekben. Továbbá azt kérte, hogy mindenki tegyen meg minden tőle telhetőt a kontaktusainak csökkentésére. „Tudom, hogy mindenki kimerült ebben, de most kritikus helyzet állhat elő, és nagyon rövid távon ez a legerősebb fegyverünk, hogy megvédjük magunkat, családunkat és tágabb közösségünket.”

(Nyitóképünkön Ferenci Tamás. Forrás: medstat.hu)