Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az ókori Római Birodalom idején a Velencei-lagúnának mára víz alá került nagy területei szárazföldön is megközelíthetőek voltak. A lagúna szigetein és vízi útjain római kori leleteket találtak. Az azonban még nem derült ki pontosan, hogy milyen tartós emberi települések voltak a környéken – számolt be róla a Heritage Daily régészeti szakoldal.
A programban dolgozó Fantina Madricardo és kollégái a lagúna fenekére leszállva szonárral 12 egykori építményt fedeztek fel, amelyek északkeleti irányban, 1140 méter hosszan helyezkednek el a lagúna Treporti-csatorna néven ismert területén. Az építmények 2,7 méter magasak és 52,7 méter hosszúak. Emellett a Treporti-csatorna korábbi feltárásai közben a római utak burkolóköveikhez hasonló kövek kerültek elő, ami arra utal, hogy az építmények egy római út mentén helyezkedhetnek el. A kutatók egy nagyjából négy méter magas és 135 méter hosszú szerkezetet is felfedeztek a Treporti-csatornában. Méretei és a máshol feltárt építményekhez való hasonlósága alapján valamiféle kikötői építmény, talán dokk lehetett.
A korábbi geológiai és modellezési adatok azt mutatják, hogy az út egy homokos gerincen húzódik, amely a római korban a tengerszint felett volt, de mára a lagúnába merült.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent friss eredmények arra utalnak, hogy a római korban állandó település lehetett a Treporti-csatorna helyén. A szerzők úgy sejtik, hogy az út az olaszországi Veneto régió római kori útjainak szélesebb hálózatához kapcsolódhatott, és feltehetőleg utazók, hajósok használhatták a mai Chioggia város és a Velencei-lagúna északi része között.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
