Az akkor 14 éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított „döglött aktának”, amíg a modern technológia lehetővé nem tette, hogy megvizsgálják azt a minimális DNS-t (15 emberi sejtnek megfelelő mennyiséget), amennyi a gyanúsítottból maradt. A rendőrség bejelentése szerint genomszekvenálással és nyilvános családfaadatok segítségével azonosították a gyanúsítottat.

A rendőrségi sajtótájékoztatón az áldozat édesanyjának közleményét is felolvasták, amelyben azt írta, sose hitte, hogy egyszer megoldják az ügyet.

Harminckét évvel ezelőtt Stephanie holttestét amellett a Las Vegas-i út mellett találták meg, amelyen iskolába szokott járni. Megtámadták és megfojtották.

A rendőrség idén, egy helyi lakos adománya után nyitotta újra az aktát. A meglévő DNS-mintákat az Othramnek, egy texasi székhelyű genomszekvenáló laboratóriumnak adták át. A szokásos DNS-vizsgálathoz az ügyfelektől 750-1000 nanogramm mintát kérnek. A mintákat nyilvános weboldalakra töltök fel, amelyek családfakutatásra vagy betegségekre szakosodtak.

Bűnügyi helyszíneken azonban előfordul, hogy csak néhány nanogramm DNS-t találnak, ebben az esetben mindössze 0,12 nanogramm állt rendelkezésre.

Az Ancestry.com és a 23andMe nyilvános adatbázisai alapján a szakértők azonosították a gyanúsított unokatestvérét. Végül a minta alapján megtalálták Darren Roy Marchandot. Marchand DNS-e egy 1986-os gyilkossági ügy miatt szerepelt a nyilvántartásban, ezzel erősítették meg az egyezést. Marchandot sose ítélték el, 1995-ben öngyilkos lett.

A kislány gyilkosának felkutatásához ugyanazt a technológiát használták, mint amivel 2018-ban a hírhedt Golden State sorozatgyilkost, Joseph James DeAngelót is azonosították.

"Óriási mérföldkőhöz érkeztünk. Ha ilyen kis mennyiségű DNS alapján információhoz juthatunk, sok más, megoldhatatlannak tartott esetet is újranyithatunk" – mondta el a BBC-nek David Mittelman, az Othram ügyvezetője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.