szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Bécsi Természettudományi Múzeum közleménye szerint a Karintiában talált leletek az Ausztria területéről származó legrégebbi ismert maradványai az eddig nem ismert ősi ragadozóhalaknak.

Új ősi cápafajt fedeztek fel Ausztriában talált fogak alapján. Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) kutatója és munkatársai a leletek megtalálási helyéről, a Gail-völgyről a Cladodus gailensis nevet adta a fajnak, melynek egyedei akár 3-4 méteresre is megnőhettek. A három leletre 1989 és 2015 között bukkantak a Karni-Alpokban.

„A karbon korból származó fogak nálunk nagyon-nagyon ritkák” – mondta a tudós.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy milyen hatással voltak ezekre az állatokra több mint 300 millió éve az éghajlati változások. Mintegy 325 millió éve, a karbon földtörténeti időszakban egészen máshogy nézett ki ez a vidék. Az egykori szuperkontinensek, Euramerika és a Gondwana kezdődő összeütközése a mai Ausztria déli tartományainak területén trópusi parti sávot hozott létre. Éltek itt korallok, trilobiták (háromkaréjú ősrákok) és itt élt a "karintiai cápa" is. Az egykori élőlények maradványai az évmilliók alatt úgy felelmelkedtek, hogy ma már a hegyekben találhatók meg.

A Cladodus gailensis mellett a tudósok a második fog segítségével először azonosították a Saivodus ősi cápanemzetség egyik egyedének jelenlétét Közép-Európában. A harmadik fog csupán komputertomográfos vizsgálat segítségével vált láthatóvá, mivel teljesen be van ágyazódva a kőzetbe. Ezt a rossz állapotú maradványt, magyarázta Feichtinger, emiatt nem tudták azonosítani.

A Cladodus gailensis foga  centiméteres, bár az ebbe a nemzetségbe tartozó állatok foga akár 3 centiméteres is lehetett. A karintiai egyed azonban, a szakértő szavai szerint, „semmi esetre sem volt kicsi cápa”. Az faj egyedei akár 3-4 méteresek is lehetek

Az új ismeretek alapján a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a karbon kor klímaingadozásaira is következtetni lehet.

Ebben az időszakban két időpontot jellemzett a sarkvidékek erőteljes eljegesedése, amely mindkét esetben a tengerszint süllyedéséhez vezetett. Ez 327 millió és 306 millió évvel ezelőtt erős kihalási hullámot okozott a cápák között. A parti területeken élő cápáknak egyszerűen eltűnt az élettere – fejtette ki Feichtinger, aki szerint jól látható, hogy az egykori klímakatasztrófa után „az európai tengeri cápák diverzitása nem állt helyre többé”.. A jégtömegek elolvadása után aztán számos tó és folyórendszer jött létre. Itt az édesvízi cápák vették át a tengeri cápák helyét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!