szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szülés előtt, vagy közben hunyhatott el az a 25-35 éves nő, akinek a maradványait 7-8 hónapos ikermagzataival együtt találták meg a régészek.

A Vatya-kultúra társadalmi különbségeibe, valamint egy előkelő nő és ikermagzatai tragikus sorsába enged bepillantást egy új tanulmány, amely egy olasz-magyar kutatócsoport kutatásait foglalja össze. A kutatók az egyik legnagyobb magyarországi középső bronzkori temetőben feltárt leleteket vizsgálták. 29 bronzkori ember biorégészeti elemzését végezték el, legfrissebb eredményeik a PLOS One című tudományos folyóiratban jelentek meg.

A Szigetszentmiklós-Ürgehegyen feltárt temetkezési hely a korai és középső bronzkorban virágzó Vatya-kultúrához tartozott. A kutatók 26 hamvasztásos és 3 csontvázas temetkezésből előkerült maradványt vizsgáltak. Az eredmények a Kr. e. 2150 és 1500 között oda temetkező, a vatyai kultúrához köthető közösség társadalmi különbségeiről, valamint az egyének életének és halálának körülményeiről szolgáltak értékes adatokkal.

A 241. urnasírban előkerült csontok egy 25-35 éves nő tragikus életútjára derítettek fényt. A nő magas társadalmi státuszára utal arany hajfonat-karikája és bronz nyakperece. A szülés előtt vagy közben elhunyt nővel együtt temették el 7-8 hónapos iker magzatait.

A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak olyan komplex stronciumizotópos és embertani vizsgálatokat, amelyek hamvasztásos sírokból származó csontmaradványokon készültek.

A Vatya-kultúra a Kr. előtti 2000 és 1500 közötti, nagyjából 500 évet felölelő periódus a Kárpát-medence történelmében. A pásztorkodó és földművelő népessége főként a Duna-Tisza közén, illetve a Duna jobb parti sávjában, nagyjából a mai Bács-Kiskun, Pest és Fejér megye területén élt.

Kada Elek Kecskemét egykori polgármestere, a helyi múzeum akkori igazgatója 1905-ben tárta fel Újlengyel határában, Vatyapusztán a korszak egyik jelentős temetőjét. A magyarországi bronzkor kutatásában ez lett a kultúra névadó lelőhelye.

Vatya-kultúrára jellemzőek az erődített földvárak és a hosszan használt úgynevezett településdombok. Ezek vagy településeket védtek, vagy a dunai átkelőhelyeket tartották ellenőrzésük alatt.

(Nyitókép forrása: journals.plos.org)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!