Az Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója szerint a Püthagorasz nevéhez köződő számhármast már Püthagorasz előtt ezer évvel is ismerték és használták.
Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka.
Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált.
Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik babiloni táblát, amely a világ legrégebbi és legpontosabb trigonometriai táblázata. Ez a tábla, a Plimpton 322 derékszögű háromszögeket írt le a püthagoraszi számhármasok segítségével.
„Az ember nem jön rá csak úgy véletlenül a trigonometriára, általában valami gyakorlati dologhoz kötődik” – mondta Mansfield, aki a Plimpton 322 nyomán kezdett kutatni egy ugyanabból a korszakból származó másik tábla után, amely tartalmazza a püthagoraszi számhármasokat. Így jutott el az Si.427-hez.
Amikor 2017-ben a tudósok a Plimpton 322 célját kutatták, feltételezték, hogy valamilyen gyakorlati haszna volt, például templomok vagy paloták építésénél, csatornák kialakításánál lehetett szerepük a számításoknak.
„Ezen az újonnan megismert táblán először láthatjuk, hogy miért érdekelte őket a geometria: hogy precízen határozhassák meg a földjeik határait” – mondta Mansfield. „Egy olyan időszakból származik, amikor a föld magántulajdonná kezdett válni, az emberek kezdtek úgy gondolni a földre, hogy 'az enyém és a tiéd', és meg akarták határozni ezek határait a jószomszédi kapcsolat kialakítása érdekében. Ez a tábla ezt mutatja: egy föld kettéosztását, új határok meghúzását” – hangsúlyozta a kutató.
A táblán szereplő ékírás egy mocsaras részt, egy szérűt és egy közeli tornyot is tartalmazó területet ír le. Ennek egymással szembeni oldalai egyenlő hosszúságúak, ez alapján a kutatók szerint az akkori földmérők kidolgozták a merőleges vonalak létrehozásának a korábbinál pontosabb módszerét.
Bár a Plimpton 322 és az Si.427 is püthagoraszi számhármasokat használ, több mint ezer évvel megelőzik Szamoszi Püthagorasz (i.e. 570 körül – i.e. 495) görög filozófust és matematikust.
A kutatók az Si.427 táblán végzett vizsgálataik eredményeit a Foundations of Science című tudományos lapban mutatták be.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
