Egy, az Oxfordi Egyetem által vezetett kutatócsoport a két legismertebb koronavírus elleni vakcina, a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca oltóanyagát vizsgálta, de most más szemszögből: arra voltak kíváncsiak, hogy a termékek okozta mellékhatások/szövődmények mekkora veszélyt jelentenek.

A kutatócsoport azt találta, hogy bár az AstraZeneca oltása valóban növeli a vérrögök és egy másik súlyos, vérzéssel járó állapot kockázatát, ám az ilyen betegségek még mindig gyakrabban alakulnak ki egy esetleges koronavírus-fertőzést követően. A tanulmány – amely a British Medical Journal című orvosi szakfolyóiratban jelent meg – azt is megállapította, hogy a Pfizer oltását követően gyakoribbak a sztrók jelei. Ha viszont valaki megfertőződik, ez a kockázat máris sokkal magasabb.

Vagyis az oltásnak továbbra is több pozitív hozadéka van.

A kutatócsoport a kockázatok értékeléséhez több mint 29 millió, 40 évnél idősebb ember adatát vizsgálta meg, akik tavaly december és idén április között kapták meg a két koronavírus-vakcina első adagját. A tőlük begyűjtött információkat ezután közel 1,8 millió olyan ember adatával hasonlították össze, akik biztosan megfertőződtek a vírussal. A kutatók az oltás beadását vagy a fertőzést követő 28 napig vizsgálták a(z esetleges) szövődményeket.

A kapott információk alapján a szakemberek azt találták, hogy 10 millió beadott AstraZeneca-vakcina után mintegy 66 ember kerülhetne vérrög okozta problémák miatt kórházba vagy halhatna meg tőle. Ez az állapot viszont 200-szor magasabb kockázatot rejt, ha valaki elkapja a vírust. A Pfizer esetében is beszédes adat jött ki: ott 10 millió oltást követően 143 agyvérzéses esetről lehetne beszélni, de ez a kockázat a fertőzés esetén 12-szer magasabb.

Aziz Sheikh professzor, a tanulmány társzerzője azt mondta a BBC szerint, hogy a fenti adatok alapján is látszik: a védőoltások továbbra is „jelentős közegészségügyi előnnyel” rendelkeznek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.