Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara megalapította az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrumot, amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni – jelentette be közleményben az intézmény.

Az Űrcentrum igazgatója Dr. Frei Zsolt asztrofizikus, a Centrum tanácsának tagjai a Fizikai Intézet, a Kémiai Intézet és a Földrajz-és Földtudományi Intézet delegált professzorai. A közlés szerint így a kapcsolódó tudományterületek képviselői

hatékonyabban és eredményesebben tudják végezni az asztrofizikai, a csillagászati és az asztrokémiai kutatásokat, valamint az űreszközök fejlesztését és az űrből végzett asztrofizikai megfigyeléseket.

Az Űrcentrum gazdaságos működtetését biztosítandó, a Centrum tagjai az ELTE Természettudományi Kar különböző intézeteiben dolgozó főállású kutatók, sőt az adminisztratív feladatokat is a résztvevő intézetek munkatársai látják el. Az Űrcentrum tanácsa 5 fős: Petrovay Kristóf, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője; Lichtenberger János, az ELTE Űrkutató Csoport vezetője; Frei Zsolt, az Atomfizikai Tanszék vezetője; Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora és Tarczay György, a Lendület Asztrokémiai Kutatócsoport vezetője.

A Dékán a Centrumtanács javaslatára nevezte ki az Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum első igazgatójának Frei Zsolt professzort idén június 1-től. Mivel az Űrcentrumnak önálló költségvetése és személyzete nincs, az asztrofizikai kutatások az egyik legfontosabb támogatási forrása az Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program. „Célunk, hogy jól meghatározott és körülhatárolt új űrkutatási programokra a jövőben külön pályázati forrásokat biztosítsunk” – mondta Frei Zsolt igazgató.

Az elkezdett kutatások finanszírozása céljából, a hamarosan lejáró Asztro- és részecskefizikai Kiválósági Program folytatásaként az ELTE újabb pályázatot nyújt be a 2021-2025 intervallumra, amely keretében folytatni kívánják az elmúlt években már elkezdett kutatási programokat, teret biztosítva a magyar kutatócsoportok és űreszközök gyártásával foglalkozó startupok hatékony együttműködésének. A kiválósági programnak köszönhetően már most létrejött az a magyar intézményeken átívelő kutatói hálózat, amely versenyképessé teszi a magyar űripart – írták.

„A kiválósági programok által benne vagyunk a fizika tudományterületének nemzetközi vérkeringésében, így mesterszakos diákjainknak és doktoranduszainknak olyan külföldi obszervatóriumokban is végezhetnek méréseket, amely eddig csak az amerikai és nyugat-európai elitegyetemek diákjainak adatott meg” – tette hozzá Frei Zsolt professzor.

Frei Zsolttal korábban egy friss magyar tudományos szenzáció apropóján a hvg360 interjút készített:

Az univerzum 70%-a ebből lehet, de még elképzelni sem tudjuk, hogyan nézhet ki

Nagyon keresik a sötét energiát, pedig lehet, hogy nincs is. A fizikusok dilemmáiról kérdeztük Frei Zsoltot, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatóját egy friss magyar tudományos szenzáció apropóján.

A közlemény szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is elkötelezetten támogatja a magyar fizikusképzést, különösen az űripar tekintetében, ezért az Információs- és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen kidolgoznak egy egyetemi űrtudományi kiegészítő képzést, amely 16 hazai egyetem közreműködésével valósul meg.

„Az űrtudomány számos tudományterülethez kapcsolódik, hiszen az emberiség mindennapi életét mélységeiben befolyásolják az űralkalmazások. Ezért fontos, hogy egy komplex egyetemi programot tudjunk elindítani, amely felöleli a természettudományoktól kezdve a társadalomtudományokat is. Az ELTE, mint a képzés kiemelt partnere a természettudományos oktatásért lesz felelős” – összegezte Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki azt is jelezte, hogy a képzésre a tervek szerint 2022 tavaszán jelentkezhetnek az egyetemisták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.