Amerikai kutatók a Hubble űrteleszkóp segítségével két olyan szupermasszív fekete lyukra bukkantak, amelyek minden eddiginél közelebb vannak egymáshoz. A sorsuk már megpecsételődött.
Bármi is legyen a Caldwell 73 gömbhalmazban talált furcsa égitest, a kutatók szerint szinte biztos, hogy segíthet megválaszolni az univerzummal kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket.
Brit csillagászok legfrissebb eredményei szerint a Nap sugara 210 km-rel kisebb, mint ahogy eddig becsülte a tudomány. Bár a különbség csillagászati léptékben elenyésző, ahhoz elég nagy tévedésről lehet szó, hogy a Napról szerzett információkat is rossz pályára állíthatta.
A naptevékenység erőssége mellett a digitális fényképezés erőssége is magyarázatot ad, mégis feltűnő volt a tegnapi auróra Magyarország fölött.
Amerikai kutatók azt szerették volna megtudni, mi az a legnagyobb sebesség, amire egy fekete lyuk fel tud gyorsulni azután, hogy kettő másik összeolvadásából létrejött.
A Vela nevű pulzár másodpercenként 11-szer fordul meg a tengelye körül, így a kutatók számára olyan, mint egy nagyon gyorsan villogó lámpa.
Asztrofizikusok kulcsfontosságú bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámokra, amelyek éves-évtizedes időskálán rezegnek. Az Einstein elméletét igazoló felfedezést galaktikus kozmikus órák nagy rádiótávcsövekkel történő megfigyelése tette lehetővé – derül ki friss kutatásokból. A másfél évtized után eredményt hozó munkában az ELTE kutatói is részt vettek.
Egy amerikai kutató és a társa azt szeretté volna megmutatni a témában nem feltétlenül jártas embereknek, hogy miként is néz ki valójában az univerzum. Kissé ijesztő rájönni arra, valójában mennyire picik vagyunk.
Az intézmény összekapcsolta a különféle tudományterületeket és képviselőit, hogy még eredményesebbek legyenek a kutatások, fejlesztések és megfigyelések.
Kazahsztánból két magyar műhold is útnak indult hétfő reggel, köztük az első magyar asztrofizikai műhold.
Brit és japán tudósok fogtak össze, hogy kiderítsék, van-e valamilyen írásos emléke a korábban már felfedezett, időszámításunk előtt 660-ban bekövetkezett napviharnak.
A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a Kozmosz című dokusorozat új évadát. A műsort ezúttal is a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.
Az Albert Einstein és Stephen Hawking munkásságáról szóló dokumentumfilm a két tudós világegyetemről alkotott nézeteit ütközteti.
Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
Egyre éhesebbnek tűnik a Tejútrendszer közepén lévő gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelőre nem értik, miért.
Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő.
Nem elég idős ahhoz, hogy szavazzon vagy autót vezessen, de William Maillis máris egyetemi végzettséggel rendelkezik.
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.
A fekete lyukat körülvevő úgynevezett anyagbefogási korong kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mi alkotja. A kutatók eddig úgy gondolták, tudják a választ, most azonban kiderült, hogy tévedtek.
Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérsékletemelkedést.
