Ehhez persze tudni kellene, létezik-e egyáltalán fejlett civilizáció odakint. A kutatók mindenesetre hangsúlyozzák: butaság azt hinni, hogy csak a Földön alakulhatott ki értelmes élet.
A tudósok évtizedek óta próbálnak választ találni az emberiséget legjobban foglalkoztató kérdésekre: léteznek-e más, értelmes civilizációk a világegyetemben, és ha igen, úgy találkozhatunk-e velük valamikor?
Ebből indultak ki az Oxfordi Egyetem emberiség jövőjét kutató intézetének (Future of Humanity Institute) munkatársai – Robin Hanson és kollégái –, akik bonyolult számítási módszerrel igyekeztek becslést adni egy esetleges találkozás időpontjára – írta a Universe Today.
A szakértők ehhez számításba vették az emberiség fejlettségi szintjét, a földi élet kialakulásának tényezőit, valamint különféle technológiai paramétereket. Ezek alapján pedig arra jutottak, hogy legkorábban
200 millió év múlva üdvözölhetnénk értelmes földönkívüli lényeket.
A számításhoz használt modellben az idegen civilizációk terjeszkedési sebességét veszik figyelembe, illetve azt a feltételezést, hogy az emberiség térben és időben elfoglalt helye van annyira optimális, hogy a két fél egyszer valamikor összetalálkozzon. A kutatók ennek alapján viszont azt sem zárják ki, hogy még további kétmilliárd évbe is beletelhet, mire az idegenek beköszönnek.
[Vannak-e földönkívüliek, és mikor találjuk már meg őket? Olvassa el a magyar űrkutató válaszait]
A szakértők azt is kifejtik, hogy az emberi faj rendkívül fiatal, az általa használt technológiai szint pedig még kezdetlegesebb szinten áll. Az univerzum más szegleteiben viszont nem tudni, pontosan milyen állapotok uralkodnak. A kutatók szerint léteznek bolygók, melyek a mi Napunknál sokkal hosszabb életű csillagok körül kering. Abban pedig nagyjából mindenki egyetért: butaság azt gondolni, hogy egyedül vagyunk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
