A Facebook egy személy vagy szervezet esetén először mérlegeli, hogy fel kell-e venni a feketelistára, és ha igen, megindul az oldalak és csoportok törlése is.
A Facebook 2012-ben döntött úgy, hogy elkezdi kitiltani azokat személyeket és szervezeteket, amelyek valamilyen módon a terrorizmushoz kapcsolódnak. A The Intercept most ebbe a listába nézett bele, és kiderült: több mint 4000 tétel szerepel rajta.
A lap szerint a Dangerous Individuals and Organizations (DIO) néven ismert listán nagyjából ugyanazok az emberek és szervezetek találhatók meg, amelyeket az amerikai kormány és az amerikai hadsereg is terroristának tekint.
A lista szereplőit kategóriákba sorolta a Facebook, hogy egyértelmű legyen, miért kerültek fel rá. Van közöttük, aki gyűlöletbeszédet terjesztett, mások bűnözők vagy épp egy terrorista szervezet tagjai, de kitiltották a fegyveres társadalmi csoportokat is. Hogy miként büntet a Facebook, az az adott helyzettől függ.
A legsúlyosabb vétség az, ha valaki offline károkat okoz, például ha a civil lakosság ellen szervez támadást. Ebbe a csoportba tartoznak például a terroristák.
A második csoportba azok tartoznak, akik például fegyveres lázadást szítanak – például a szíriai polgárháború lázadói. A harmadik csoportba pedig azokat sorolják, akik például gyűlöletbeszédet terjesztettek, de nem feltétlenül vettek részt erőszakos cselekedetekben, vagy nem támogatták azokat. Függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartozik egy személy vagy szervezet, a Facebook feketelistájára kerül.
A DIO listán az első csoportba soroltak nagyjából 70 százaléka terrorizmussal hozható összefüggésbe, és többségében közel-keleti, vagy dél-ázsiai személyekről, csoportokról van szó. De ide tartoznak például a különböző bűnszervezetek és kábítószer-kartellek is, amelyek szereplői „többségükben feketék vagy latínók” – írja a lap.
A Facebook letiltja a tálibokat támogató bejegyzéseket
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
Ugyanehhez a kategóriához tartozik még több mint 500 gyűlöletkeltő csoport, amelyek közül több mint 250 a fehér felsőbbrendűséget hirdeti.
Összességében a The Intercept által közzétett lista szereplőinek 53,7 százaléka a terrorizmushoz köthető, 23,3 százalékuk valamilyen fegyveres civil csoport, 17 százalékuk gyűlöletkeltő, 1 százalékuk pedig valamilyen erőszakos, nem állami szereplő. A The Verge szerint amikor egy szervezetet tiltólistára tesz a Facebook, az több ezer profil, csoport és oldal törlését hozhatja magával.
A listán több magyar szereplőt is találni. Ilyen például a Nyilaskeresztes Párt vagy épp a Kuruc.info, de többségében zenekarok nevei olvashatók. Ilyen például a Romantikus erőszak, a Titkolt ellenállás, a Vérszerződés vagy épp az Egészséges fejbőr.
Ezek a lista szerint a gyűlölet kategóriába esnek, ami a fenti három besorolás közül a legenyhébb kategóriát jelöli.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
