Magyarországon jelenleg 5 967 747 olyan ember él, aki már megkapta a koronavírus elleni oltás legalább első dózisát. Bár a szám a tízmilliós népességhez viszonyítva elsőre nem tűnik kevésnek, a járvány negyedik hullámát okozó delta variáns szempontjából sajnos nem elég, hiszen még mindig több millió olyan magyar van, aki nem oltatta be magát. Közülük természetesen olyanok is akadnak, akik egészségügyi állapotuk miatt nem kaphatják meg a vakcinát, de többségük saját akaratából választja az oltatlanságot – bár a kormány legújabb döntése értelmében lesznek olyanok, akiktől munkáltatójuk megköveteli majd.

Azt, hogy az oltási kedvet mivel lehet növelni, valószínűleg még a kormánynak sem világos. Bár november 22-28. között oltási akcióhetet tartanak az oltópontokon, kétséges, hogy ennyivel sikerül-e azokat meggyőzni, akik elutasítják a vakcinát. Az igyekezet mindenesetre nem véletlen, több kutató is figyelmeztetett már rá, hogy a negyedik az oltatlanok hulláma lesz, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pedig négy egyetem adatai alapján azt mondta: olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna. Náluk

minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan, vagyis abba a 38 százalékba tartozik, aki még nem vette fel az első két oltást.

Gyakori kérdések

Az orvosok persze nemcsak az egyetemi kórházakban, hanem szinte az összes egészségügyi intézményben találkoznak olyanokkal, akik nem oltatták be magukat, nem csak a Covid-osztályokon. (Sok betegről ráadásul csak az intézményben derül ki, hogy pozitív, a kórházakban minden bekerülőt tesztelnek.) Több olyan oltatlan beteg is van, akit a kórházban sem sikerül meggyőzni a vakcina fontosságáról, és bár ez nem is a kezelőorvosok feladata, munkájuk közben sok olyan érvvel találkoznak, melyet egyértelműen cáfolni tud a tudomány.

Az elmúlt napokban több olyan egészségügyi dolgozóval is beszéltünk, akik a frontvonalban koronavírusos betegeket is ápolnak, vagy a korábbi járványhullámban átvezényelték őket valamelyik Covid-osztályra. Őket arra kértük, gyűjtsék össze a leggyakrabban előforduló, és néhány esetben meghökkentő magyarázatokat arra, miért nem oltatták be magukat a betegek. Ezután felkértük Boldogkői Zsolt professzort, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetőjét, hogy segítsen nekünk eligazodni közöttük. Cikkünk további részében ezeket az érveket és az arra adott szakmai válaszokat szedtük pontokba.

Boldogkői Zsolt

1. hiedelem: "Az oltás megváltoztatja, befolyásolja az emberi DNS-t."

Talán mind közül a DNS megváltoztatása az egyik leggyakoribb tévhit a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban, olyannyira elterjedt, hogy korábban még Karikó Katalin, az mRNS vakcinák kifejlesztője is reagált rá. A világhírű kutatóbiológus szerint, ha ezek a félelmek valósak lennének, akkor a DNS-láncunk már több mérföld hosszú lenne, de azt is hozzátette, ő hiába magyarázza el tudományosan, miért nem történik ilyesmi, azoknak, akik ezt elhiszik, nincs tudományos ismeretük.

Boldogkői Zsolt szerint a tévhit abból ered, hogy gyakran össze szokták keverni a harmadik generációs oltásokhoz használt adenovírusokat (ez van például az AstraZeneca és a Janssen vakcinájában) az úgynevezett adeno-asszociált vírusokkal. Ez utóbbiakat a génterápiához használják, és valóban be szoktak épülni a genomba, noha igen kis gyakorisággal – de semmi közük nincs a koronavírus elleni oltóanyagokhoz. Az mRNS-vakcinák (ilyen a Pfizer és a Moderna) esetében azért téves a felvetés, mert a hírvivő RNS be sem jut a sejtmagba, csak egy olyan információt juttat a sejt citoplazmájába, amely leolvassa a koronavírus tüskefehérjéjét. Hasonlóan nem épülnek be az emberi DNS-be a vírus vektoralapú és az inaktivált vírusokon alapuló oltóanyagok, mint például a kínai Sinopharm.

2. hiedelem: "Csak a gyógyszermaffia erőlteti a védőoltást, hogy a gyógyszergyárnak legyen nyeresége."

Egy másik gyakori érv, amivel egészségügyi dolgozók találkoznak, hogy sokan valamiféle háttérhatalmat sejtenek a kifejlesztett gyógyszerek mögött. Boldogkői Zsolt szerint azonban ez nemcsak a koronavírus elleni vakcináknál, hanem minden gyógyszernél előkerül. Az, hogy a gyógyszergyárak nyereséget szeretnének, nem újdonság, aki ezt kétségbe vonja, az a kapitalizmus alapját vonja kétségbe - tette hozzá. Boldogkői úgy látja, a fenti érvelés inkább arra vonatkozik, hogy ezt etikátlanul teszik, ami viszont nem igaz.

"A gyógyszergyárak szeretnének profitot termelni, de azt, hogy egy védőoltás egyáltalán forgalomba kerülhet-e, vagy hogy milyen eredményeket ér el a kísérleti fázisban, majd az utánkövetésben, azt ellenőrzik a hatóságok (Ilyen például az Európai Gyógyszerügynökség.) Ők értékelik a cég által benyújtott hatásossági adatokat és a jelentkező mellékhatásokat is. Az pedig, hogy valakinél nem hatnak annyira a vakcinák, szintén ismert, hiszen ezeknek az a lényege, hogy az immunrendszert késztetik működésre. Akiknek az immunrendszere eleve gyengébben működik (ilyenek például az idősek), azoknak kevésbé hatnak az oltóanyagok" - mondta.

AFP / ABDULHAMID HOSBAS

Mellékhatása is minden gyógyszernek van, de nem hobbiból szedjük őket, hanem azért, mert valamilyen problémánk van. A szívbeteg sem azért szed gyógyszereket, hogy mellékhatása legyen, hanem hogy teljes életet éljen. A vakcinák jótékony hatása jelentősen felülmúlja az esetleges mellékhatások kockázatát.

3. hiedelem: "Úgysem ér semmit az oltás, oltottakkal van tele az intenzív mindenhol. És egyébként is minek oltassam be magam, ha az oltottak ugyanúgy megfertőződhetnek és terjeszthetik a vírust?"

A kormány az oltás kezdete óta nem ad adatokat arról, hogy hány oltott és hány oltatlant ápolnak kórházban Covid-19 betegséggel, így semmilyen hivatalos információ nincs arról, hogy az oltottak közül hányan kerülnek súlyosabb állapotba, és hányan vészelik át otthon a fertőzést. A pontos számokról csak az orvosok beszámolói alapján lehet találgatni, a 444.hu-nak például egyikük névtelenül azt nyilatkozta, hogy oltott betegeik körülbelül 20 százaléka van Covid miatt rosszul, Merkely Béla már említett nyilatkozata pedig még ennél is kisebb arányt feltételez.

Boldogkői Zsolt ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a koronavírus elleni vakcinák nem okoznak sterilizáló immunitást (ez esetben a kórokozó nem fertőzi meg az oltott személyt), sok más oltóanyaghoz hasonlóan ezeknél is lehetséges, hogy megfertőződünk - ezt hívják áttörő fertőzésnek. Csakhogy akik ezzel érvelnek, azt felejtik el, hogy a vírus az oltottakat lényegesen kisebb eséllyel fertőzi meg, és szintén kisebb az esélye annak, továbbadják másoknak.

Az oltottaknál ráadásul a vírusok jelentős része antitesthez kötött, azaz nem fertőző. Még ha ugyanannyi vírust is mutatnak ki a szervezetükben, sokkal rövidebb ideig fertőzöttek és rövidebb ideig adják át, főleg, ha velük szemben egy másik oltott áll - mondta.

Az Boldogkői szerint is tény, hogy vannak olyan oltottak, akik kórházba, lélegeztetőgépre kerülnek, majd meg is halnak, de ennek sokkal kisebb az aránya az oltatlanoknál. Az oltottak között emellett valóban sokkal több az idős, alapbetegséggel élő ember, akinek, ha nem jó az immunrendszere, kevésbé hatékony az oltás. Jó példa erre annak a német idősotthonnak az esete, ahova oltatlan ápolók hurcolták be a koronavírust, és hiába volt a gondozottak 90 százaléka oltott, 17-en életüket vesztették.

MTI / Vasvári Tamás

4. hiedelem: "Akik oltást kaptak, pár hónap múlva mind meg fognak halni."

Boldogkői Zsolt szerint ez egyszerűen nem igaz.

"Vannak, akik az oltás utáni hónapokban meghalnak, de ugyanígy elhunytak volna akkor is, ha nem kapnak oltást. Extrém esetek előfordulhatnak, ilyen például az anafilaxiás sokk, ezért is kell ott maradni az oltóponton 20 percet, de ez mindennel, akár a méhcsípéssel is megeshet" - tette hozzá.

5. hiedelem: "Veszélyes a magzatra és a fogantatásra, babát tervezek, ezért nem merem beadatni."

A várandós nőket május óta a nemzetközi szakmai protokollhoz alkalmazkodva Magyarországon is oltják az első és a második vakcinával is. A terhesség kockázati tényező a koronavírus szempontjából, a koronavírus tájékoztató oldal szerint a héten egy 34 éves kismama halt bele a betegségbe.

Boldogkői Zsolt szerint az szinte kizárt, hogy a fogantatásra veszélyes a koronavírus elleni oltóanyag. Mint mondta, az állapotos nők különösen védettnek számítanak, ezért a gyógyszerkísérletekben csak a legvégén szokták őket vizsgálni. A Pfizer/BioNTech azonban már elvégezte a kísérleteket és publikálta is a kutatásait, eszerint oltásuk nem veszélyes a várandósokra. Fontos, hogy terhesség esetében mindig az első hetek a legkritikusabbak, ha akkor valami történik, akkor annak sokkal nagyobb hatása van. De ez sem azt jelenti, hogy egyáltalán ne adassuk be maguknak az oltást, hanem ahogy a hivatalos protokoll is mondja, néhány hónappal halasszuk el az oltást, vagy a gyermekvállalást. Ezt sem azért, mert veszélyes lenne a vakcina, hanem hogy egészen biztosan legyünk a dolgunkban és mindent kizárjunk - mondta a professzor.

AFP

6. hiedelem: "Rengeteg mindenre allergiás vagyok, nem merem beadatni. Nekem egyébként is kijön mindig minden gyógyszermellékhatás."

Boldogkői Zsolt úgy látja, ez is egy önfelmentő magyarázat. Ritkán előfordulhat ugyan, hogy valakinek allergiás reakciói lesznek, de ez nem jelent nagy problémát. Az igen ritkán esetlegesen előforduló anafilaxiás sokk kezelése miatt pedig 15-20 percet kell várni az orvosnál, miután valaki megkapta az oltást.

7. hiedelem: "Teljesen legyengíti az immunrendszert, én például herpeszes lettem az elsőtől, ezért nem adatom be a másodikat."

Viszonylag gyakran találkoznak orvosok azzal az érvvel, hogy a koronavírus elleni vakcinák legyengítik az immunrendszert, amitől különböző beteségek jelennek meg. Boldogkői Zsolt erről azt mondja: a vakcinák aktivizálják az immunrendszert, és - a konkrét példára utalva - mivel a herpeszvírus eleve bennünk van, így reaktiválódhat. De ez máskor, oltás nélkül is megtörténik, és akkor sincs semmi tragédia, ami miatt el kellene utasítanunk az oltást. Ezen kívül az első és a második dózis is különböző lehet ebből a szempontból: ami például jelentkezett az első alkalommal, egyáltalán nem biztos, hogy a másodiknál is fog.

AFP / CHRISTOPH HARDT

8. hiedelem: "Vigyázok magamra, nem megyek sehova, ezért teljesen felesleges beoltatnom magam."

"A koronavírus delta variánsa rendkívül terjedőképes, elméletben már akkor is elkaphatjuk, ha ételt rendelünk, vagy éppen az orvosnál érvelünk ezzel" - mondta erről Boldogkői Zsolt.

9. hiedelem: "Nem bízom meg egy olyan oltásban, amit csak pár hónap alatt fejlesztettek ki."

A DNS-beépülés mellett talán ez a leggyakrabban felmerülő ellenérv a koronavírus-vakcinákkal szemben, melyet sokan sokféleképpen cáfoltak már. Vannak, akik egyenesen emberkísérletről beszélnek, de Boldogkői Zsolt kiemelte: az, hogy sok országban a koronavírus elleni vakcinák kísérleti fázisban vannak, egyáltalán nem azt jelenti, hogy kísérleteznének az emberekkel.

"A vakcinafejlesztéseknek különböző klinikai fázisai vannak, az első fázisban néhány tíz, a másodikban néhány száz, a harmadik fázisban pedig már több ezer/tízezer kísérleti alany vesz részt. Néhány esetben összevonták az első és második, vagy a 2. és 3. fázisokat, de ez legfeljebb annak a néhány embernek jelentett némileg nagyobb kockázatot, akik részt vettek a kísérletben. A nyugati oltóanyagok esetében a harmadik fázisokat minden esetben végigvitték, ami forgalomba került, az ugyanolyan biztonságos, mint bármely más vakcina" - mondta.

A koronavírus elleni oltóanyagoknál az adminisztrációt is tudták csökkenteni az úgynevezett rolling review folyamattal, vagyis a „folyamatos felülvizsgálattal”. Ez azt jelenti, hogy ahogy érkeztek az adatok, már folyamatosan dolgozták is fel őket a hatóságok, míg más oltóanyagoknál ez szakaszonként történik, vagyis lassabb.

AFP / ABDULHAMID HOSBAS

Boldogkői szerint emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy talán nem volt még egy olyan vakcina, melyet ennyi embernek adtak volna be a világon, a Föld lakosságának több mint a fele, már 3,91 milliárd ember megkapta. Ha eddig nem jött elő komoly probléma, akkor már nem is fog. Nem véletlen, hogy augusztusban az Egyesült Államokban a vészhelyzeti alkalmazás után a Pfizer/BioNTech oltóanyaga megkapta a teljes forgalomba hozatali engedélyt.

10. hiedelem: "Nekem erős az immunrendszerem, egészségesen élek, nem fogom elkapni a koronavírust."

Az ezzel érvelőket én csak immunmacsóknak hívom - mondta Boldogkői Zsolt. "Attól, hogy valaki fiatal és úgy véli, egészséges az immunrendszere, még lehetséges, hogy a vírus komoly problémát okoz a szervezetében. Látszólag teljesen egészséges, sportos emberek is megfertőződnek, és ugyan kis százalékban, de ők is kerülnek súlyos állapotba" - tette hozzá.

A kutató szerint nem szabad elfelejteni a poszt-Covid szindrómát sem, amire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legjobb példa, aki arról számolt be, hogy koronavírus-fertőzése után nem képes erőbedobással futni. "Egy járvány esetében azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába vagyunk valóban egészségesek, nem csak mi vagyunk az érintettek, hanem mindenki, így társadalmi kötelezettségünk is, hogy beoltassuk magunkat" - tette hozzá.