Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Könnyen lehet, hogy a jövőben bővülni fog a koronavírus elleni védőoltások száma. A német Tübingeni Egyetem kutatói egy olyan multipeptid-vakcinát fejlesztettek ki, amelynek célja, hogy hosszan tartó immunitást biztosítson a páciensek számára. A Nature-ben közölt eredmények alapján a CoVac-1 névre keresztelt vakcina jól teljesített az első, emberen elvégzett klinikai teszteken.
Az IFLScience beszámolója szerint a koronavírus fehérjéin alapuló egydózisú szérum a vizsgálatok szerint 28 nappal az oltás után már kiváltotta az immunválaszt, amelynek köszönhetően a szervezetben beindult a T-sejtek termelése. A tanulmány szerint a klinikai tesztben részt vevők 100 százalékánál volt tapasztalható ez a folyamat.
A lap megjegyzi: további pozitívum, hogy
"a válaszreakciót nem befolyásolta, hogy a koronavírus melyik mutációját – alfa, béta, delta vagy gamma – alkalmazták a kísérlet során."
A T-sejtek az úgynevezett memóriasejtek, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet felismerje az újrafertőződést, és gyorsan tudjon rá reagálni. Az erős T-sejtes válasz kiváltása ezért kulcsfontosságú feladata a vakcináknak, és a jelek szerint a CoVac-1 ebben igen jól teljesít. A kutatók szerint a szérum jó szolgálatot tehet azoknál, akiknél a jelenlegi védőoltások nem indítják be a T-sejtek termelését.
A tudósok összesen 36, 18 és 80 év közötti pácienst vontak be a tesztekbe – olyanokat, akik szervezete előzetesen nem termelt T-sejteket a koronavírus ellen. Az első kiértékelést a védőoltás beadása után egy nappal végezték el, majd a 14., 28. és 56. napon is lefolytattak egy-egy vizsgálatot, a végsőt pedig három hónappal az oltás után. A tanulmány szerint mellékhatások egyik esetben sem léptek fel, az oltást követő egy hónap múlva viszont már rengeteg T-sejt volt az immunrendszerben.
A szérumban a különböző koronavírusok fehérjéiből származó antigének másolatait találni – köztük a sokat emlegetett tüskefehérjéét. Ez megkülönbözteti a vakcinát a jelenleg használt mRNS és más technológiáktól.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy még több vizsgálatot is el kell végezni, mire használni lehet a CoVac-1-et, ám a jelenlegi eredmények meglehetősen biztatóak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
