Felküldik a Holdra Karikó Katalin történetét, és öt másik magyar tudósét is

Idén nyáron indulhat a Hold felszínére a Peregrine űrszonda, hogy a tudományos kutatóeszközök mellett egy különleges küldeményt, a hazai Puli Space Technologies Téridő plakettjét is eljuttassa az égitestre. A legszélsőségesebb körülményeknek is évezredekig ellenálló fémtáblán magyar tudósok történetével üzen térben és időben minden korábbinál távolabbra két hazai vállalat. A Telenor öt kiemelkedő kortárs magyar kutató tudományos eredményeit, a Tungsram pedig a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltán történetét véste fel a mikrofilmet idéző Hold-plakettre.

A két vállalat közleménye szerint 1946 elején a Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radarcsillagászat alapjának megteremtésében. A Tungsram a Puli Téridő plakettjén Bay Zoltán tudományos eredményei előtt tiszteleg.

Puli Space Technologies

A Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakértőit kérte fel, hogy segítsenek öt olyan kortárs tudós kiválasztásában, akik eddig elért eredményeikkel is hosszú távon is hatással vannak az emberiség jövőjére. A Telenor megfogalmazása szerint

Ádám Veronika biokémikus, Barabási Albert-László fizikus, Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus, Kondorosi Éva biológus nap mint nap arra inspirálnak minket, hogy időben és térben is merjünk a távolba tekinteni és megvalósítani önmagunkat.

Balogh Csaba: Karikó Katalin, a Nobel-díj és a való világ

Ebben a kérdésben nagyon nem egyszerű, de tegyük most félre azt, hogy magyarok vagyunk, mint Karikó Katalin. Nézzük egyszerűen csak a Nobel-díj alapítójának kívánságát, illetve az mRNS technológiát.

A vándorsólyomról elnevezett Peregrine űrszondát 2022 nyarán az Astrobotic Technology a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásáról indítja útjára egy Vulcan Centaur rakéta segítségével a Holdra. Az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe. Az űr szélsőséges környezetének akár 5000 évig is ellenálló Téridő plakettet a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat az Astrobotic partnereként készíti el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200x200 milliméteres, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

Íme a történetek szövege

A világhírű fizikus, Bay Zoltán nevéhez a magyar Hold-radar-kísérlet mellett a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció és sok más szabadalom is fűződik. Karrierje elején négy évig volt Berlinben ösztöndíjas, ekkor Werner Steiner kutatóval közösen először bizonyították be spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérését követően új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. 1936-ban a Tungsram kutatóintézetének vezetője lett, 1944-től 1948-ig a vállalat műszaki vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé.

Ádám Veronika biokémikus kutatási területe a neurokémia, közelebbről a mitokondriumok és az oxidatív stressz szerepe a neurodegeneratív betegségek és az ischemias agykárosodás kialakulásában. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigénszármazékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. a Parkinson-kór) és a stroke kialakulásának mechanizmusához.

Barabási Albert-László fizikus kutatási területe a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok vizsgálata. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell (BA-modell), ami többek között a társadalmi hálózatok tanulmányozására ad lehetőséget. A BA-modell a komplex hálózatok fejlődésének egy modellje, mely a gyakori skálafüggetlen tulajdonságokra ad magyarázatot. Igazolja, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.

Barabási Albert-László: „Úgy gondolok a Covidra, mint a tudomány számára vissza nem térő alkalomra"

Az ételen keresztül a szervezetünkbe bejutó molekuláktól a Covid kezelésére hatékony gyógyszerekig, a művészi intézményrendszerek és digitális műtárgypiac hálózatától egy új művészeti ág, a data art létrehozásáig a társadalom, a tudomány, a művészet izgalmas területeit is behálózza a fizikus, hálózatkutató Barabási Albert-László munkássága. Interjú.

Freund Tamás neurobiológus kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a gátlást végző idegsejtek funkciói, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás patomechnizmusa. Meghatározta továbbá a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi hullámtevékenység kialakulásának és funkciójának idegsejthálózati alapjait, új értelmezést adott a szorongás kórélettani folyamatainak és a kannabinoidok hatásmechanizmusának.

Karikó Katalin biokémikus kutatási területe a hírvivő RNS (mRNS) egyszálú ribonukleinsav, amely az örökletes genetikai információt közvetíti a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Felfedezései alapján sikeresen fejlesztette ki a Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-en alapuló Covid–19-védőoltást, mely a koronavírus és más vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiája.

Kondorosi Éva biológus kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, a szimbiotikus nitrogénkötés, a fejlődésbiológia és a kémiai ökológia. Kutatási célja a szimbiotikus nitrogénkötés folyamatának megismerése, hatékonyabbá tétele, amely a baktériumok révén lehetővé teszi a levegő nitrogénjének megkötését és ezáltal a növények növekedését a környezetszennyező és klímaváltozást előidéző nitrogénműtrágyák felhasználása nélkül. Kimutatta, hogy a növényi sejtekben a baktériumok átalakulását nitrogénkötő formává a növény irányítja több száz peptid révén. A peptidek közül sok antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Ezekből kiindulva olyan származékokat állítottak elő, amelyek hatékonyan ölik az antibiotikumokra nem reagáló patogén baktériumokat és gombákat is, lehetővé téve az antimikrobiális rezisztencia leküzdését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.