Elérte célállomását a James Webb űrteleszkóp hétfőn közép-európai idő szerint 21 óra körül. A Földtől mintegy másfél millió kilométerre öt percen át működtette hajtóműveit, hogy Nap körüli pályára álljon. A NASA közlése szerint a művelet a terveknek megfelelően haladt.

A tudományos megfigyeléseket júniusban kezdi meg a NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp az úgynevezett L2 Lagrange-pontból. Innen vizsgálja a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.

Nagyot nézünk majd, ha meglátjuk, amit hazaküld - mire számíthatunk a James Webb űrteleszkóptól?

Aligha a múltbanézés lenne az első, ami a legújabb, hipermodern űrtávcsőről bárkinek eszébe jutna, pedig valójában erről is szó van. A James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél távolabbra fog látni, ami azt is jelenti, hogy minden eddiginél régebbi dolgokat fognak megismerni a tudósok.

A 7 tonnás James Webb űrteleszkóp teljesítménye százszor nagyobb, mint elődjéé, a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról. A James Webb a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti – néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni – korszakát fogja feltárni.

A James Webb 6,5 méter átmérőjű főtükörrel és különösen terjedelmes – 21-szer 14 méteres – hővédő pajzzsal rendelkezik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.